Mielőtt elmennénk szavazni, megnéztem én is, mi is lehet a népszavazás következménye, milyen hatása lehet az európai döntésekre.

Ami számomra most a legfontosabb, hogy az európai polgároknak legyen idejük felelősen átgondolni, hogyan képzelik a jövőjüket, mielőtt megmásíthatatlanul megváltozott körülmények között találják magukat.

Népszavazás
Népszavazás

Ha nem lenne egyértelmű: megmásíthatatlanul megváltozott körülmények = Az európai individualista társadalmak idegen kultúrájú közösségekkel bővülnek, akiknek erős az európán kívüli kötődésük. Ezeknek az idegen közösségeknek a létszáma jelentős és nincs maximalizálva.

Megnéztem az Eötvös Károly Intézet „magyarázó” videóját, amelyben tények és tévhitek alcímmel készségesen elmagyarázzák, miért értelmetlen a népszavazás, sőt, miért rossz. A videó objektivitást és józanságot sugall, valójában egy hangulatkeltő, mélyen elfogult bevezető után jön némi magyarázat a jogi struktúrákról, majd egy szintén teljesen szubjektív propaganda szöveg. Semmivel nem korrektebb a kormány kommunikációjánál.

A videóban állított úgynevezett tények is kérdésesek, mint például a kvótacsomag tartalma. Ha az állított adminisztrációs munkamegosztásról lenne benne szó, akkor annak  már bőven eleget is tettünk, hiszen az elmúlt évben jóval több eljárást folytattunk le, mint amennyire a videó szerint Brüsszel kötelezne bennünket. Magyarországra 1294 menedékkérőt számolni furcsa, miközben a KSH adatai alapján csak 2016. első fél évében több mint 22ezer főt regisztráltak a magyar hatóságok. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnvn001.html

A kvótacsomag valós tartalma számomra, bevallom, egyelőre ködös. A fenti számok tükrében azonban nyilvánvaló, hogy a kvótázás nem a papírmunka megkönnyítéséről szól, nem az ver fel ekkora port az Európa Tanácsban. Különösen, hogy nem papírok okozzák a válságot, hanem emberek. Viszont a kvótatárgyalásoknál a magyar kormány lesz az egyetlen Brüsszelben, aki polgárai deklarált véleményével a zsebében ül majd az asztalhoz.

Való igaz, hogy közvetlen jogi kényszerítő ereje a népszavazásnak nincs. De mindenképp hatással van a döntéshozókra az európai polgárok akarata. Kifejezi, hogy visszavonhatatlan, közeli jövőnket abszolút átalakító döntést nem lehet elefántcsonttoronyban meghozni. Ugyanakkor egy elhamarkodott döntés következményeivel szemben is lehet fegyver.

Egészen álságos az, ahogy a videó ártatlan feltevésként a néző szájába adja a kormány „titkos” szándékát a népszavazással. Szerintük az EU-ellenes, netán kilépési politika előkészítéséről van szó, és ez a sugalmazás simán belefér náluk a tények és tévhitek alcím alá, gondolom a tévhitek közé.

Megjegyzem, ebben a történelmi pillanatban a kontinensen nem is lehet EU-n kívüli politizálni, mivel maga az Unió van megszólítva. Egyszerűen lehetetlen kitérni a közös döntéshozatal elől, mert olyan léptékű a népvándorlás, hogy a különböző migrációra adott válaszok nem fognak érvényesülni. Sem társadalmi, sem gazdasági hatások tekintetében.

Liberális barátaink állandó belpolitikai aduja a végletes EU-tagadás vádja, ami egyrészt alaptalan, másrészt csak őket jellemzi, hogy nem tudnak olyan európai politizálást elképzelni, ahol Magyarország nem egy szűk elit bólogatójánosa, hanem konstruktív érdekérvényesítő tagja a közösségnek. Egyelőre egyébként nem látok olyan Európai országot, amely olyan sikeres bevándorlást kezelő politikát tud felmutatni, ami kritikátlan követésre lenne méltó. Sőt, egyetlen hosszabb távú stratégiai tervvel nem találkoztam, ami arról szólna, mit kezd majd Európa az egészen más kultúrájú közösségekkel a határain belül. Nem személyekkel, hanem tömegek által képviselt közösségekkel. Európa jelenlegi működési rendszere egymással társadalmilag kompatibilis individuumokra van kitalálva, akiknek másodsorban van vallásos, etnikai identitása is. Ezzel szemben most olyan tömegekkel kell szembenéznie, akik nem ilyen szekularizált, identitásukban individuálisan izolált üresfejű munkagépek, amilyennek egyes álhumanista megmondóemberek szeretik elképzelni.

Brüsszel álláspontja eddig korántsem tűnik olyan kiforrottnak, hogy le kellene mondanunk annak alakításáról. Elsőként időt kell nyernünk, míg valamiféle realitásokat szem előtt tartó stratégia egyáltalán megszületik. Ha Európa lehetőségei véglegesen megváltoznak, akkor olcsó vigasz lesz hangoztatni, hogy de hát mi is végignéztük az ET döntését.

Nem mondom, hogy az ötödik egyperces rémkeltés után az olimpiai közvetítések alatt nem kívántam melegebb éghajlatra az egész kormányzati kommunikációs stábot, mert de. Mélyen felháborított.

Ezzel együtt a puszta dac nem adhat irányt egy olyan kérdésben, mint a közeli jövőnket meghatározó migrációs politika.

Share