Közhely, hogy az állami iskolákkal a többség nem elégedett. A tananyag hatalmas, a tankönyvek borzalmasak, a tanárok túlterheltek. Vajon csak ez az egyetlen lehetőség létezik a gyerekek oktatására? Vagy van helyette alternatíva?
Jómagam az otthontanulás híveként könnyedén rávágnám a választ, hogy persze, a magántanulás, de jól tudom, hogy nem mindenkinek van lehetősége, képessége arra, hogy otthon foglalkozzon a gyerekével. Az ilyen családok számára a legideálisabb választás az alternatív iskola.
Mitől alternatív egy iskola? Leginkább attól, hogy pedagógiája gyökeresen más, mint a Nemzeti Alaptanterv, és az általánostól eltérő oktatási formát képvisel. Mit jelent ez a gyakorlatban? A normál iskolákban megszokott tanárközpontúság és alá-fölérendelt viszony helyett inkább partneri a gyermek-tanár kapcsolat. A mindenkire érvényes tananyag, azaz a „kockásítás” helyett a gyermek személyiségét és képességét is figyelembe veszik. A tanár kevesebbet magyaráz az osztály előtt, több a pár- és csoportmunka. A felelést, dolgozatokat, osztályzatokat nagyjából el is felejtheti az, aki emellett teszi le a voksát.
Az alternatív iskolák megalapítását sokszor maguk a szülők kezdeményezik, gyakran a leendő tanárokkal karöltve. Nem az állam, hanem általában alapítvány vagy egyesület tartja fenn őket, és jelenleg hazánkban körülbelül 100-150 van belőlük. Az első alternatív iskolák a rendszerváltás körül alakultak Magyarországon, mint például az „úttörő” Winkler Márta Kincskeresője, vagy a Vekerdy Tamás nevével összefonódott Waldorf. Most ez utóbbiról írok részletesebben, mivel nekünk is volt szerencsénk személyes benyomásokat szerezni róla.
Az alternatív iskolák közül Waldorfból van nálunk a legtöbb, körülbelül 40. Azért is egyedülálló, mert hazánkban egyedül nekik van saját tanárképzésük, kerettanterve pedig a leginkább eltér a NAT-tól. Az első Waldorf iskolát Rudolf Steiner alapította Németországban majdnem pontosan 100 évvel ezelőtt. Célja az emberközpontúság, szabad szellemiség, az egészséges gyermekfejlődés megvalósítása volt. Alapelvük a fej-szív-kéz hármasságának egyensúlya, azaz hogy nagyjából egyenlő mértékben legyen jelen a gyerekek életében a szellem, a gondolkodás (klasszikus tantárgyak), a lélek, az érzelmek (képzőművészet, zene, dráma), valamint a test, a cselekvés (kézművesség, mozgás, gyakorlat).
Úgynevezett epochális rendszerben tanulnak, azaz a főoktatási időben több héten keresztül egy témával foglalkoznak behatóbban. Nincs úgy, hogy elsőben egy tanító néni, felsőben pedig számtalan szaktanár, hanem egyetlen osztálytanító viszi végig a diákokat nyolc éven keresztül. Minden reggelt beszélgető-körrel kezdenek, és első osztálytól fogva két idegen nyelvet tanulnak. Jellegzetes waldorfos tantárgy a formarajz (rajz, mértan és írás keveréke), az euritmia nevű mozgásművészet (tánc, dráma, irodalom egyvelege), a testnevelés része pedig a Bothmer-gimnasztika. A waldorfos gyerekek (még a fiúk is!) megtanulnak kötni és furulyázni, színes krétákkal rajzolnak, és nemezképeket készítenek. Unalmas tankönyvek helyett a gyerekek nagyalakú, üres lapú füzetekbe alkotják meg saját „tankönyveiket”. Itt nincsenek jegyek, fekete pontok vagy intők! A Waldorf iskolák nagyon szépek, barátságosak, mintha egy otthonban járnánk, az évszaksarkok pedig olyanok, akár egy szentély.
Ez a sok jó pont már szinte gyanús! A Waldorfnak nincs is hátránya? De, például az, hogy egyszer véget ér. És a burokban, szeretetben nevelt „alteros” gyerekek előbb-utóbb kikerülnek a való világba. Nehéz lehet egy Waldorf általános után bekerülni egy olyan középiskolába, ahol epochák helyett 45 perces tanórák váltják egymást végeláthatatlanul, vagy a szöveges értékelés helyett jegyeket kapnak. A Waldorfból érkezett diákokat a többiek sokszor tartják kicsit furának. Pedig amikor a nagybetűs életbe kerülnek ki, akkor a felmérések szerint ezek a gyerekek jól megállják a helyüket, önállóbbak, együttműködőbbek és kreatívabbak az átlagnál.
Hátránya még az, hogy hozzájárulást kell fizetni, ami egy átlagos család számára igen megterhelő lehet anyagilag. A szülőktől elvárják, hogy aktívan vegyenek részt az iskola életében, a tízóraiztatástól kezdve a szülői esteken és iskolai ünnepeken át egészen a teremfestésig. Ez mind rengeteg időt és energiát igényel, de persze pozitív hozadéka is van, mondjuk a közösségépítés.
Külföldi iskolák közül a magyar „alteros” szülők körében a két leghíresebb az Anasztázia könyvekből ismert Scsetyinyin féle Orosz Családiskola, illetve az A. S. Neill által alapított angol Summerhill, az alábbi youtube videók nagyjából visszaadják ezen iskolák lényegét. Magánvéleményem szerint, ha ezt a kettőt összegyúrnák, tennének hozzá egy nagy kanálnyi Waldorfot, majd magyaros ízekkel fűszereznék, akkor megszületne a tökéletes iskola.
(Folyt. köv. Legközelebb a többi alternatív iskoláról, pl. Montessori vagy Rogers fogok írni.)
Forrás: http://www.tani-tani.info/alternativ_iskolak
Waldorf: http://waldorf.lap.hu/
Winkler Márta: https://www.youtube.com/watch?v=cdFxHrXyEb0
Orosz családiskola: https://www.youtube.com/watch?v=M8Nws19yvG8
Summerhill: https://www.youtube.com/watch?v=QlfuQqVMu0Y
Réka útja
