A befőzés fő időszaka a nyár, hiszen ekkor érik azoknak a gyümölcsöknek és zöldségeknek a nagy része, amiket tartósítani tudunk. Júniusban a kamrába kerülhet az eperlekvár és a cseresznyebefőtt, a ribizlilekvár és a meggybefőtt. Mi idén csináltunk először feketeribiszke-lekvárt, aminek előkészítése annyira macerás volt, hogy megfogadtam, ez volt életemben az utolsó is (aki nem kap idegbajt a sok kis bogyó leszemezgetésétől, annak persze hajrá!).
A nyár közepén rakjuk üvegekbe a sárgabaracklekvárt és az őszibarackbefőttet, nálunk ezek az örök kedvencek. Ez az uborka eltevésének fő időszaka is, lehet belőle kovászos vagy csemege. Az előbbit napon érlelés után lehet a kamrába tenni, az utóbbit pedig fűszeres ízesítés után sós lével leönteni. Kapor, gyömbér, fokhagyma, bors, mi mindből bőségesen raktunk bele.
Augusztusban jöhet a nagy szilva-befőzés, akár befőttnek, akár lekvárnak, ki hogyan szereti. Barátnőmnél egyszer csináltunk 24 órás üstös lekvár-főzést, aminek a végére tényleg megállt a fekete masszában a kanál, de ezt is csak idő- és türelem-milliomosoknak ajánlom.
Ám a nyár vége felé közeledve nem dőlhetünk hátra ölbe tett kézzel, mint aki jól végezte a dolgát. Jól végeztük, persze, tanúskodik erről a sok szép piros, sárga, zöld üveg, de a kamránknak még egészen biztosan maradtak üres polcai. Ezek pedig az őszi gyümölcsöket és zöldségeket várják szeretettel. Hiszen piroslik-sárgállik a fákon a sokféle alma, zöldes-barnás a zamatos körte, mind üvegbe kívánkozik.
Én a klasszikus nagymama-receptet alkalmazom: a megmosott, felszeletelt gyümölcsöt az üvegekbe gyömöszöljük, forró cukros sziruppal leöntjük. Az ajánlottnál jóval kevesebb cukrot rakunk bele, van, aki ezt teljesen el is hagyja, és ha kell, majd felbontáskor, utólag édesíti. Bevallom, én édesszájú vagyok, nekem kell az a cukor bele, ami ráadásul tartósít is. Azt is bevallom, hogy egy ideje késhegynyi szalicilt is teszek a tetejére. Tudom, nem egy öko-bio megoldás, viszont régebben, mikor ez elmaradt, több befőttünk és lekvárunk megbuggyant.
Mi a lekvárba is a javasolt cukormennyiség felét-harmadát tesszük, még így is nagyon édes és finom. A mi lekvárjaink soha nem azok a homogén, zselészerű izék, amiket lekvár néven a boltokban lehet kapni. Lusta vagyok? Lehet, beismerem, semmi kedvem sincs órákon át kavargatni a lábast, ráadásul ha már gyümölcslekvár a neve, én szeretem, ha marad benne gyümölcsdarab is.
A befőttet ezután még papírral kibélelt fazékban szoktuk üvegestül rotyogtatni egy kicsit, főleg ha keményebb gyümölcsről van szó. Idén viszont csináltunk egy kontroll-csoportot is, amit nem forraltunk egyáltalán, majd jövőre megírom nektek, melyik lett a finomabb.
Ezután jön a száraz dunszt. Mi az ágyneműtartónkat bugyoláljuk ki hálózsákokkal, ezekre konyharuhák kerülnek, majd a sok tűzforró üveg. Rájuk ismét törülköző, ágynemű, akármi, majd ágy lecsukva. Itt dunsztolódnak pár napig, csak akkor vesszük ki őket, amikor már teljesen kihűltek. A pontot az i-re mindig az teszi fel, amikor családi csatárláncban kikerülnek a kamra-polcokra az új finomságok.
Eddig főleg csak gyümölcsökről írtam, pedig két klasszikus ősz eleji zöldségünket is érdemes több formában tartósítani télire, a paprikát és a paradicsomot. A legismertebb klasszikus a lecsó! Bőséges mennyiségű hagyma, sok paradicsom, és rengeteg paprika vár ilyenkor feldolgozásra. Szorgos kezek hámoznak, vágnak, kevergetnek, aztán már rotyoghat is a sparhelten a lecsó. Bizony, mi általában a jó öreg takaréktűzhelyen szoktunk be főzni a teraszon.
A paprika azonban nemcsak a lecsóba jó, másféleképpen is feldolgozhatjuk. Készülhet belőle paprika-saláta (szaknyelven marinírozott paprika), és beletehetjük a csalamádéba is. A csípős paprikát pedig otthon lepasszírozzuk, sózzuk, tetejét olajozzuk, és máris kész a házi Erős Pista (nálunk Erős Zoli). A paradicsomból pedig sűrített paradicsomot vagy paradicsomlevet csinálhatunk.
Bizony, sok gürcöléssel jár a befőzés, de nagyon megéri. Némi pénzbefektetéssel sokszoros áru-értéket teremtünk saját kezünk által. És milyen jó érzés már télen – szó szerint – a munkánk gyümölcsét élvezni!
Réka útja
