Milyen a családi élet? A kisgyerekes lét? Még nincs gyereked?  Vagy csak szeretnéd látni, hogy boldogulnak mások? Meglesnél néhány különleges pillanatot, amikor nem jutsz szóhoz a meglepetéstől?

Ha tudni szeretnéd, hogy milyenek a hétköznapok, akkor nézd meg ezeket az instagramon közzétett képeket! Egy  anyuka vállalkozott rá, hogy összegyűjtse az abban a pillanatban egyáltalán nem vicces momentumokat, amik megtörténhetnek veled, ha gyermekkel rendelkezel.

Emoji
Emoji

Egyik személyes kedvencem az a kép, ahol a szépen feldíszített karácsonyfa romokban hever.  Mellette az ártatlan “rohamosztagos “. Egy másik kép a strandra induló apuka, bevásárlókocsit csurig töltve, tetején a babával. És tényleg, amikor nyaralni, strandra, hosszú hétvégére, vagy csak a sarki játszótérre igyekszünk gyermekünkkel, úgy megy az ember lánya, mintha egy komplett túlélő-felszerelést kellene elvinnie. Úgy is van, egyik kézben roller, motor, pelenkázótáska, egy kis csemege, kölesgolyó, gyümölcs, ropi, külön víz a gyerekeknek, sapka, törölköző, napkrém… és ki mindenki tudja, hogy még mi. Még a fülünkön is lóg valami, talán a homokozószett, de ennek ellenére valami mindig otthon marad. Egy fél gyógyszertárat tuti, hogy bepakolunk, mielőtt kitesszük a lábunkat Budapestről. Betadin, Ciloxan, Calcium Sandoz, Normaflore, lázcsillapítók széles választéka, ibuprofin és paracetamol tartalmú egyaránt, szuszpenzióban és kúp formájában, szúnyog és kullancsriasztó, Borax ecsetelő, Tobrax, lázmérő, sebtapasz etc. Mert a gyerekekkel minden megtörténik, ami megtörténhet, minden, amit szerettél volna elkerülni, és az is, ami soha, de soha eszedbe sem jutott, hogy megtörténhet. Minden képzeletedet felülmúlja a valóság!

Hogy bekakil, bepisil, vagy összehányja a kanapét vendégség előtt, utolsó pillanatban, vagy  utazás előtt, mikor már indulnátok, na, ez nem kivételes esemény, ne reménykedj! Ilyenek a mindennapok! Gyermekbetegségek mindenfélesége, gyönyörködtető sokszínűsége hónapról hónapra meglep, a balesetek véletlenszerűsége, és oly sokszor való ismétlődése is gondolkodóba ejt: Csak mi élünk át ilyen gyakran drámai pillanatokat? Talán túl gyakorlatlanok vagyunk, megijedünk, félünk és túlaggódó szülőkként gyakran kórházba rohanunk? Másoknál is előfordul? Nem tudom, de a sürgősségin a tömött várótermeket látva, nem hiszem. Ha megnézem a képeket, jóleső érzés tölt el, és magunkon is tudok nevetni, mert látom, hogy mások is ugyanúgy csetlenek-botlanak és tévednek el újra és újra a gyermeknevelés rögös útvesztőiben.

Senkit ne tévesszen meg a jól beállított családi fotók idilli hangulata. A divatos műtermi fotók egy elkapott mosolyt, egy ellopott pillanatot ragadnak meg, ami nem tükrözi az általános lelkiállapotot, a valóságot. Spontán fotók a káoszról, a reggelekről, a balesetekről, a sírásról, a könnyekről, a hisztiről, az egy nap nem tudom, hányszor mondott „anyagyerékről”, az álmatlan éjszakákról, az őszülő tincsekről nincsenek, vagy ha vannak is, nem mutatjuk másoknak. Szinglibosszantó facebook profilok, utazásról posztolt nevetős, felhőtlennek tűnő képek a gyerekekkel, mert mutatni akarjuk, hogy nekünk ez milyen könnyen megy, hogy mi jól csináljuk. Külső, gyermekkel nem rendelkező szem nem marad szárazon, olyan szép. Kívülről. Belülről kőkemény meló. Minden karrier, munka, smafu ehhez képest.  A családmenedzselést ideje lenne tanítani az iskolákban: a logisztikát, a gyermekbetegségeket, elsősegélynyújtást, a nevelés eszköztárait, pszichológiát, pedagógiát, stresszkezelést. Mert ha ezeket az eszközöket tanultam volna, tanultuk volna az iskolában, akkor nem ért volna kvázi meglepetésként e nemes feladat kétvállra fektető súlya.

Azonban sosincs késő, folyamatosan tapasztalni, tanulni kell a “Szülők Iskolájában”. Segítséggel vagy egyedül. Ez egy jó önismereti tréning. Persze bele lehet jönni, flottul, könnyedén venni a nehézségeket, nevetni magunkon és másokon, együtt, a gyerekkel. A gyerekekkel soha nem unatkozol, ez az életed nagy kalandja! Kalandra fel, mert most jön az igazi móka és kacagás! A jó humorérzék szükséges kellék, szerelkezzetek fel vele!

Egy hete elutaztunk “pihenni “. Hazatérve szembesültünk azzal, hogy indulás előtt fiaink  kikapcsolták a mélyhűtőt, telis-tele gyümölccsel… Veletek történt már valami hasonló? Ha igen, osszátok meg velünk is!

U.i.: Széphalomban jártunk Kazinczy Ferenc birtokán, a Magyar Nyelv Múzeumában, ahol igazán érdekes kiállítást láttunk. Megtudtam, hogy Kazinczy Ferenc feleségével együtt 7 gyermeket nevelt. Megfogott egy idézet, ajánlom magamnak és minden más aggódó szülőnek, hogy elég jó szülő-e: “Édes Barátom, (…) én nem tudom, hogy némely ember mint félhet a sok gyermektől. Merő kevélységből, nyilván. Oda néz, hogy mindenikét nem teheti ragyogóvá, ha sokan lesznek. Én azt a gondot a providentiára (GONDVISELÉSRE) bízom, s hitem hozzá vagy bele sohasem nagyobb, mint e részben.”

Share