Rossz ritmusban
Kényszerpihenőn vagyok egy műtét után, így, szeparálva a gyerekektől és a családi élet fősodrától, kezembe vettem a korábban már csak dvd nézéshez használt távkapcsoló(ka)t, és ki tudja mennyi év kihagyás után beüzemeltem a tévét.
Anya, Manya, Banya
Ez volnék én. Anya. Anya-Manya, és újabban Anya-Banya. Na jó, ez utóbbira, valljuk be, néha rá is szolgálok, a férjem tudna mesélni, de ő nagyon diplomatikusan csak mosolyog a bajsza alatt, mikor felcsendül az „Annnyaaa-Bannnyaaa”.