A MagNet Házban szeptember 2-án szombaton rendezték hazánk első Ecstatic Dance (ED) partiját. Ugyan mi érdekes lehet egy partin? Sok tucatnyit tartanak belőlük hétvégenként, és mindenki tudja, többnyire miről szól egy ilyen: alkohol, drogok, csajozás, lötyögés a diszkóban…

Az ED azonban más, ezt személyes tapasztalatom alapján állíthatom. Szombaton ugyanis nemcsak interjút készítettem az esemény négy kulcsfigurájával, hanem én magam is végigbuliztam az estét.

Az Ecstatic Dance Hawaii-ról ered, innen terjedt tovább az USA-ba. Később aztán onnan került át Európába, Magyarországra pedig csak most jutott el. Jelenleg a világ több mint hatvan országában rendeznek ilyen néven bulit.

Kik is az első magyarországi ED ötletgazdái, kik a Törzsfőnökök?

A hazai ED ötletgazdája Kerényi-Kiss Zoltán, aki eredetileg grafikus. A múlt évben Amszterdamban volt először ED-partin, ami nagyon megragadta, és rájött, hogy hazánkban egyszerűen nem léteznek ilyesféle összejövetelek. Az tény, hogy manapság egyre többen foglalkoznak önfejlesztéssel, mint például jóga, meditáció, mozgásműhely, hangfürdő. Tehát kisebb csoportokban szerencsére vannak lehetőségek az önfejlesztésre, de ezt bulizással összekötni eddig legfeljebb az olyan fesztiválokon lehetett, mint az Everness vagy Ozora.

És ha véget ér a nyár, akkor sok hónapon keresztül felejtsük el a tudatos partikat? Zoli elhatározta, hogy ha nincs ilyen Magyarországon, hát szervez ő egyet. Nem vitte túlzásba a reklámozást; néhány szórólapon kívül „mindössze” a facebook-on készített egy oldalt. Igazából csak az ismerőseit hívta meg, akik aztán a saját ismerőseiket, és így terjedt tovább a lavina. Hamarosan több mint ezerötszázan jelezték érdeklődésüket az esemény iránt.

Minő „véletlen”, hogy a hirdetést a közösségi oldalon meglátta Fati is, azaz Fatou Gozlan. Neki szintén hasonló tervek jártak a fejében, ő is egy ilyesmi kezdeményezést akart elindítani Goán és Balin szerzett igen pozitív tapasztalatait követően. Fati félig berber, félig magyar származású, többféle kultúrában nevelkedett. Gyerekkorától kezdve vonzotta a zene, ami mára már hivatásának tekinthető. Hobbija emellett a hangszer vásárlás; képes napokig, hetekig kutatni ritkaságok után. Főként ütősökkel, például sámándobokkal, valamint fúvósokkal dolgozik, ilyen a ney bambuszfuvola, a szúfik szakrális hangszere. Ezeket kiegészítik még törzsi ritmushangszerek, csörgők, hangtál, szélharang, gong, afrikai hárfa… Személyes mottója a transz elmélyülés (egyén) és törzsi összetartás (közösség).

Gathering the Tribe – Tudatos buli tudatmódosító szerek nélkül

A két ember tehát egymásra talált, viszont szükségük volt még egy zenei házigazdára is.

DJ Konradot egy ismerőse ajánlotta Zolinak, és tényleg ő lett az igazi. Polgári nevén Pilisi Konrád igazából „hagyományos” DJ és rádiós műsorvezető. Eredetileg nyugati jellegű zenéket játszott éjszakai klubokban, de szerencsére megvolt benne a nyitottság és a befogadás, hogy a minőségibb zenei stílusok felé forduljon. DJ-ként nagy kihívást jelentett számára, hogy itt nem csupán egy szokásos buli zenei anyagát kell összehoznia, hanem egyfajta belső utazásra kell vinnie a résztvevőket. Meg kell teremtenie a gyorsulás és lassulás, lágy érzelmek és tomboló eksztázis harmóniáját. Ráadásul ahelyett, hogy „ma egy house-party-t nyomok”, vagy „most funky-est lesz”, sok különféle zenei hagyományt kellett egységbe rendeznie. A zenei stílus tehát teljesen eklektikus. Se tiszta tibeti mantrát, se argentin tangót nem hallhat itt az ember; minden keveredik mindennel. Említhetnék olyan címkéket, mint world music, ethnic, törzsi vagy meditatív zene, de persze lehet elektronikus is. Fatinak az arab és afrikai a kedvence, Konrad az indiait hallgatja-játssza a legszívesebben. Konrádot Zoli is ellátta egy listával, Fati is javasolt zenéket, köztük sajátokat is, és hosszas válogatás után ezekből állt össze az anyag. A DJ az este során a jelenlévők hangulatát, visszajelzéseit is figyelembe veszi. Ehhez az élő zenét Fati szolgáltatja. A meditatív résznél gongot szólaltat meg, a lágy alapra fuvola szólamokat futtat. Amikor elérkezik az „ereszd el a hajamat” szakasz, akkor pedig a dübörgő ritmusra rátesz még egy lapáttal a dobjaival.

Az ED kapocs kelet és nyugat világa között, ötvözi az ősi hagyományokat a modern zenével. A gyökereket az elektronikával.

Ezt a gyakorlatban úgy lehet elképzelni, hogy mondjuk egy kemény basszus alapon megszólal egy indiai fuvola. Vagy hogy elektronikus kíséretet tamtam-dob egészít ki.

Megvolt tehát a szervező, a gépi és élő zene, már „csak” a táncos hiányzott. Szinte belerobbant a képbe Kun Szilvi, aki magát tánc facilitátorként határozza meg. Önismereti csoportokat vezet, ahol különböző olyan technikákkal dolgozik, ahol a mozgás, az érintés és a hang áll a középpontban (pl. bodywork, pszichodráma, mozgásmeditáció). Nála nincsenek meghatározott mozdulatok. A vezetésnél inkább érzéseket, hangulatokat sugall, és közben arra sarkall, hogy nyugodtan  improvizálj. Számára a tánc áramlás, lüktetés, élettel teltség. A tánc felszabadít, energiával tölt fel, és elvezet a szívhez.

Összeállt hát a tökéletes négyes. Még a tökéletes helyszín kellett, amihez aztán a MagNet Ház adta magát. Ráadásul az esemény a közösségi ház évadnyitó élménynapjának keretében zajlott, tehát az első alkalom ingyenes volt. A nap folyamán előadások, workshopok voltak, a buli előtti ráhangolódást pedig a Kirtan Band koncertje adta meg. A MagNet Ház méltó környezetet biztosított az első hazai ED-nek gyönyörűen felújított, műemlék jellegű épületével. A fedett átriumos központi térben zajlott a buli, ahol a falra színes hátteret vetítettek, felettünk pedig színes lampionok lógtak. A gangon voltak, akik csak nézték a lenti tömeget, mások velük együtt mozdultak. Annyira sokan jöttek el, hogy legközelebb a most épülő új, jóval nagyobb terem lesz az új helyszín.

Gathering the Tribe – Fotók az Ecstatic Dance facebook oldaláról

Mi is az ED? Gyógyító tánc, önfeledt és tudatos buli, meditáció?

A rendezvény a „Gathering the Tribe” alcímet viselte, ami szó szerint törzsi gyűlést jelent, azaz egyfajta nyitást, ismerkedést, kapcsolódást. A résztvevők igen sokszínűek, jellemzően a harmincas és ötvenes közötti korosztályból. Annyiban viszont hasonlítanak, hogy mind amolyan „ufók”, akik valamiképpen kilógnak a sorból, és nem átlagos életet élnek. Modern hippik? Városi nomádok? Mindegy is a címke, a lényeg, hogy egytől egyig kedves, barátságos emberek, akik folyton mosolyognak, és pozitív a kisugárzásuk.

Az Ecstatic Dance tudatos buli, egyfajta táncos utazás más érzésekbe, hangulatokba a hangok és mozgás segítségével.

Egyszerre parti, ahol önfeledten lehet bulizni, és gyógyító terápia. Egy időben táncmozgás, edzés, kalória-égetés, és meditáció, spirituális gyakorlat, aminek során kilépünk a hétköznapokból, és magasabb tudatállapotba kerülhetünk. Az önismeret mellett kiváló lehetőség arra, hogy önmagunkkal és másokkal is együtt lehessünk.

Egy ED összejövetelnek megvan a maga menete. Először megérkeznek a résztvevők a térbe, ott gyülekeznek és ülve várakoznak. Aztán a szervezők bemutatkoznak, elmondják az este menetét és szabályait. Amikor a tényleges buli megkezdődik, az első szakasz egy vezetett meditatív ráhangolódás Szilvivel. Minden alkalommal más és más gyakorlattal, most például olyannal, hogy engedjük szárnyakként mozogni a karjainkat, vagy fókuszáljunk a csípőnkre. Voltak vicces feladatok is, mint hogy szemeljünk ki valakit a térben, és utánozzuk az ő mozgását, meg hogy mozogjunk úgy, ahogyan azt eddig mindig is cikinek tartottuk. Nekem legjobban az tetszett, amikor szemkontaktust vettünk fel számunkra teljesen ismeretlen emberekkel. Ezt már az Everness-en a Nián is átéltem. Csodálatos érzés mosolyogva a másik szemébe nézni!

Utána következik a főblokk, egy eksztatikus parti, DJ-vel, élő zenével, szabad tánccal. Bárkivel együtt mozoghatunk, vagy magunkban is tombolhatunk, lehet lazán hullámozni, vagy vadállatként ugrálni. Láttam lassú ritmusra tánccal meditáló embert, tomboló gyors zene közepette csigalassú mozdulatokkal áramló párt, láttam lassú dallamok alatt is pörögni embereket, és szélsebes zenére féktelenül őrjöngeni táncosokat.

Gathering the Tribe – Ellazulás és hála

 A végén pedig jön a lelassulás, azaz egy vezetett visszatérés a csendbe és nyugalomba. Most szombaton például lezárásként körben álltak a résztvevők, Szilvi irányításával kapcsolódtak önmagukhoz és az egészhez, majd az este során tapasztalt pozitív energiát felajánlották minden érző lény számára.

A ritmus és a ritmikus mozgás bele van kódolva az emberi sejtekbe. Ez az energia velünk született, a cél pedig most az, hogy felszabadítsuk az évszázados elnyomás alól.

Ez már a hippi-korszakkal és a rock-zenével elkezdődött, de manapság egyenesen a szabad zene és szabad tánc forradalmát éljük meg.

Szabályos szabálytalan tánc extázisban

Akármennyire is a szabadságról szól ez az egész, azért akad néhány szabály.

Az első például az, hogy a résztvevők nem fogyasztanak alkoholt és drogot. Ők ugyanis nem azért mennek oda, hogy jól berúgjanak vagy betépjenek, hanem hogy tudatmódosító szerek nélkül is jól érezzék magukat. Sajnos a köztudatba ma az épült be, hogy ilyen szerek használata szükséges a megfelelő ellazultsághoz. Annak viszont, aki az élet egyéb területein a tudatosság útját járja, elég a zene ritmusa, a tánc sodrása, a csapat ereje az eksztázishoz.

Mezítlábas a tánc – cipőket le! Így sokkal jobban lehet kapcsolódni a föld energiáihoz, az ember teste közvetlenül érintkezik a padlóval. Egyébként a mezítlábas tánc erősíti a lábfej izmait, a stabilitást és a rugalmasságot. Nem mellesleg őseink és a mai bennszülöttek sem hordanak cipőt soha, rituális táncaikhoz pláne nem. A mozgás teljesen szabad, tehát mindenki úgy táncol, ahogyan az neki jól esik. Itt nincs irányítás és hiányoznak a begyakorlott mozdulatok. Sokan hajlamosak kijelenteni magukról, hogy márpedig ők nem tudnak táncolni, de az ED-hez semmiféle előzetes képzettség, vagy különleges tánctehetség nem szükségeltetik.

Táncolni amúgy mindenki tud, csak meg kell hozzá teremteni az inspiráló teret és hangulatot.

ED közben nincs beszéd! A tánc ugyanis jobb agyféltekés tevékenység, és ha beszélni kezdünk, átkapcsolunk bal agyféltekés üzemmódba. Aki szívesen társalogna régi vagy frissen szerzett ismerősével, azt a tánctéren kívül teheti meg. A tánctéren a kommunikáció a tekintetekkel és a mozdulatokkal zajlik. Hangot adni viszont nemhogy tilos, de igenis kívánatos.

Ami hang előjön belőlünk, annak nem ajánlatos gátat szabni. (Így van ez amúgy szex és szülés közben is.) Sikítások, nevetések, üvöltések harsantak hát spontán módon itt-ott.

Az utolsó szabály az, hogy tiszteljük egymás terét. Van, aki egyedül szeret táncolni, és van, aki másokkal együtt. Aki be szeretne lépni valakinek a terébe, kapcsolódását jelzi felé, mondjuk a tekintetével, és az, aki magában szeretne lenni, szintén utal erre, például a mozdulataival.

Gathering the Tribe – Tiszteljük egymást!

Mire jó az Ecstatic Dance?

Címszavakban: ellazulás, szeretethormonok felszabadulása, öröm, energia, érzések szabad megélése, feszültségoldás, gyermeki játék, állati vadság. És persze, ahogyan azt a neve is sugallja: extázis.

Ami valójában önfeledtség – vagy inkább visszatérés igazi önvalónkhoz?

Az ED mottója: Együtt-Lét-Öröm.

Azaz az ember kerüljön harmóniába önmagával, kapcsolódjon közösségéhez (a „törzshöz”), és élje meg az egységet a világegyetemmel.

Az Ecstatic Dance oldalát érdemes követni a további eseményekért, melyeket havi rendszerességgel fognak tartani

Réka, Réka útja

Share

Egy válasz