11 éves koromban kezdtem el naplót írni, és kamaszkorom vége felé már szokásommá vált, hogy minden év végén elkészítettem egyfajta számvetést is. Elővettem a kis naptáramat, átpörgettem, és összefoglalót csináltam az ott olvasható események alapján. Így szépen egy lapra kerültek a nyaralások és kirándulások, a koncertek és bulik. Leírtam, kik jöttek hozzánk látogatóba, és mi kikhez utaztunk el. Természetesen számot vetettem magánéletem jelentős fordulópontjairól is: új szerelem, esküvő, válás, gyerekek születése, stb. Sor került a családi kapcsolatokra, csakúgy, mint az anyagi helyzetünkre.
Mivel vándormadár-életformát folytattam egészen a közelmúltig, ezért azt is feljegyeztem, épp hová költöztünk el, és hol teremtettük meg legújabb (ideiglenes) otthonunkat. Összeszedtem, milyen tanulmányokat folytattam, milyen iskolákat, képzéseket fejeztem be; hol dolgoztam, milyen munkákat végeztem. Ezek a változások új barátságokat is hoztak, illetve megismertünk új közösségeket, amikhez kapcsolódni tudtunk. Összegyűjtöttem itt az év meghatározó könyveit, filmjeit, találkozásait. Azt is leírtam, ha az életmódunkban állt be változás.
És ezek még csak az anyagi világ konkrétumai. De mi történik egy év alatt az ember lelkében? Átalakul-e az események hatására a személyisége? Érettebbé válik-e? Fejlődik-e szellemileg? Ezek talán még érdekesebb pontjai a számvetésnek, mint egy tábor vagy egy új kocsi.
Azért érdemes elvégezni ezt a számvetést, mert a segítségével egészen más színben fogod látni a dolgokat. Úgy érzed, hogy unalmas éved volt? A programokat áttekintve rájössz, hogy jé, azért itt is voltál, ott is jártál, csak történtek események sivárnak tűnő életedben. Meg vagy róla győződve, hogy 2017 vacak év volt? Pedig ha gondolatban átfuttatod az eseményeket, rádöbbensz, hogy a mérleg pozitív serpenyőjébe is bőven van mit pakolni. Ha nagyon ügyes vagy, összeszedhetsz annyi „happy”-t, ami ha nem is billenti át az egyensúlyt, azért legalább ki tudsz egyezni magaddal döntetlenben.
A számvetés nem fejeződhet be egyszerűen azzal, hogy ennyi volt az év. Tartalmaznia kell a következő évre szóló elképzeléseket is. Az újévi fogadalmakat meglehetősen ostobaságnak tartom (lásd. Adrian Mole titkos naplója), hiszen már brit tudósok is megállapították, hogy ezek 90%-át nem szokták az emberek megtartani, de azért egyfajta tervezés sosem árt. Én három kategóriára szoktam bontani a terveket. Miket akarok lezárni? Itt gondolhatunk romboló emberi kapcsolatokra, vagy negatív személyiségjegyekre. Miket akarok folytatni? Ha valami bejött idén, remélhetőleg be fog jönni jövőre is. Miket akarok elkezdeni? 2018-ban új teremtések valósulhatnak meg, új utakon indulhatok el. Az ősi istenek hármasságához hasonlóan itt is megfigyelhető a teremtő (Brahma), a fenntartó (Visnu), és a pusztító (Siva) erők egyensúlya.
Egyik barátnőm érdekes módon szokott számvetést készíteni. Karácsony napjától visszaszámol 12 napot. Mindegyik nap az elmúlt év egy-egy hónapját jelképezi. Furcsának tűnhet, de december 13-án, Luca napján nem a januárral kezdi, hanem épp ellenkezőleg, a decemberrel. Időben visszafelé halad képzeletben, így 25-re pont eljut januárig. Innentől kezdve viszont megfordul a dolog, indul a következő év megtervezésének, a jövő esztendő megteremtésének a folyamata. Immáron januártól indul, tehát épp Vízkeresztre fejeződik be a teljes folyamat.
Amióta blogot írok, a naplóm átköltözött az internetre. Számvetést viszont az óta is lelkiismeretesen írok, immáron nemcsak magam, hanem az olvasók okulására is. Természetes, hogy a legféltettebb titkaimat ide nem írom ki, de azért kellő betekintést engedek másoknak az életembe.
Bármennyire is gyorsabb az önmagunkkal folytatott belső párbeszéd, tudjuk mind: a szó elszáll, az írás marad. Javaslom, te is írd le számvetésed eredményét. Mintegy szertartásként adj hálát mindazért a jóért, ami téged ebben az évben ért, és kérd, hogy az eljövendő esztendő is legalább ennyire sikeres és boldog legyen. Én is ezt kívánom neked, kedves olvasó!
Réka útja
