A Toyota a világ egyik legjobb és legerősebb autógyártó cége, folyamatosan erősödik és képes megőrizni piaci pozícióját. Ennek a sikernek a kulcsa, amit a szakirodalom folyamatos fejlődésnek nevez. A Toyota működésének kulcsa, gondolkodásának alapállása, hogy keresi a fejlődési lehetőségeket, vagyis keresi a hibákat. Ugyanis ott lehet fejlődni, ahol sikerül tetten érni a problémákat, és diszfunkciókat. Ha azt gondoljuk, tökéletesen működik családi életünk és piacvezető a háztartásunk, dőljünk nyugodtan hátra. Ha azt sejtjük, hogy van valami probléma, nem minden működik olajozottan, de nem tudjuk megfogni, nem tudjuk meghatározni, mit is kellene tenni, érdemes háztartásunkba illeszteni a Toyota üzleti gondolkodását.

2. alapelv: Biztosítjuk a folyamatos információ- és folyamatáramlást, annak érdekében, hogy felszínre kerülhessenek a problémák!

Keressük meg, hol termelődik a legtöbb felesleg. Gondoljuk át, hol halmozunk fel felesleges készleteket, kinek hogyan hasznosul a munkája! Például, gondoljuk át, minden este elfogy az elkészített vacsora? Amit kidobunk azzal ki dolgozott? Hány Forint és hány perc ment kárba vele? Vagy amikor a kivasalt, előkészített ruha helyett mást akar felvenni a gyerekünk, akkor kinek az értékes munkaideje veszik kárba? Figyeljük családunk működését egy héten keresztül, majd kezdeményezzünk közös, kreatív, fejlesztő családi „meetinget” vagy „workshopot”!

Minden működik valahogyan, valamilyen rendszert, szabályosságot a legegyszerűbb dolog kapcsán is fel lehet állítani. Rajzoljuk le, hogyan néz ki az általunk vizsgált szituáció. Ne spóroljunk a papírral és a tollal, írjuk le egy adott dolog (szendvics vagy kivasalt ruha) milyen úton megy keresztül. Ki, mennyit dolgozik vele és hogyan hasznosul a végtermék. Ha kipróbáljuk ezt a feladatot a családdal közösen, a gyermekek stratégiai szemlélete és kommunikációja és csapatmunkára való készsége is erősödik, mely kvalitások a mai munkaerőpiacon a legfontosabbak! Ne felejtsük el, hogy célunk felszínre hozni  a problémákat, melyeket immár nem problémának, sokkal inkább fejlesztendő területnek érdemes nevezni.

Ha látjuk, mi az, ami  gondot jelent, akkor elsődleges célunk, hogy az információáramlást javítsuk. Vagyis, segítsük családunk működését azzal, hogy mindenkihez eljusson a szükséges információ. Ismerős lehet a szituáció, amikor a később érkező szülő hazatérve mondja, hogy hozott joghurtot és mézet. Erre pedig az otthon lévő rávágja, hogy de tej és kenyér is kellett volna és kitör a veszekedés. Modern világot élünk, keressünk XXI. századi megoldásokat! Például töltsünk le valamilyen ‘To Do List” applikációt (Tennivalók), melyben közös listákat készíthetünk, például bevásárláshoz, de további feladatokhoz is. Különösen fontos, ha nagyobbak a gyerekek, hogy keressük velük a kapcsolódási pontokat, a modern, digitális világhoz.

Tudatosan figyeljünk arra, hogy amit a háztartásunkba teszünk, mosás, főzés vagy bármi más, az hogyan hasznosul. Keletkezik e felesleg, kell-e várni más munkájára ahhoz, hogy továbbhaladjunk. Tekintsünk úgy a feleslegre, mint a tengervízre! Ahogy elkezdjük csökkenteni a mértékét, úgy bukkannak elő a zátonyok a víz alól. Bizony ezek a zátonyok/problémák, amikkel érdemes foglalkozni. Ezek a  problémák, helyzetek, fejlesztési lehetőségek, amelyek biztosítják, hogy egyre jobbak és jobbak legyünk. Egyre hatékonyabban működjünk, mint háztartás és család.

Keressük hát meg a fejlesztési lehetőségeket!

A cikksorozatban Jefrey K. Liker: A Toyota módszer című könyvét használom fel.

Kogon Zsófia, SoulDesign tanácsadó

Kézfogás
Kézfogás

Share