Fénybe van keretezve ez a film: fény a kezdet és fény a vég, megszentelve test és lélek egymást kereső tétova meséjét.

Egy levágásra szánt állat bámul ki az udvarra, ahol két munkás beszélget. A jószággal együtt érzékeljük a távoli, elmosódó beszélgetés megnyugtatóan semleges voltát, a gumicsizmák feltűnő pirosságát, majd a nap megnyugtató erejét − az állat a napba néz. A fény egyre erősebb és az irodában takarító néni is megáll a felmosással egy pillanatra, hogy ő is belemerüljön a szétáradó fénybe. Szép és költői, tisztán filmes képsorok ezek. De a harmónia darabokra törik. Miről is szólna a film, ha nem így történne?

Erdő
Erdő

Fény és árnyék játszik, test és lélek bújócskázik, élet és halál képei váltják egymást. Tartalmát, filozófiai mélységeit, mondanivalóját tekintve a film olyan gazdag, hogy azt a cselekményszál a maga soványságával nem is tudom, miként bírhatja el? Mert a történet mindössze annyi, hogy a vágóhídi minőségellenőr Mária (furcsa, autisztikus, vagy autista nő) és a gazdasági igazgató Endre (béna kezű, öregedő, elvált ember) kölcsönösen vonzódnak egymáshoz, de csak éjszakánkét vannak együtt, amikor szarvasként járják a téli erdőt. Az a kérdés, hogy sikerül-e a film végére eljutni oda, hogy az álom valamiképp valósággá váljon? Fent a férfi az irodában, lent a nő a hidegben − dolgoznak ők ketten a vágóhídon, ahol tudjuk, mi történik az állatokkal?

Az egyik, erősebb valóság a vágóhíd, mely többnyire éles fény és erős árnyékok összjátékában jelenik meg, tarkítva olykor egy kis vörössel, mely szín csak a drámai pillanatokban bugyog bőségesen. Talán felesleges mondanom, hogy sor kerül egy szarvasmarha szabályszerű, sőt szabványnak megfelelő levágására is, mely képsorok afféle modern áldozatbemutatásra emlékeztetnek, ha túljutunk a sajnálat és undor egyénileg változó hullámain. Itt életről és halálról van szó. (A jószágot nem a film kedvéért vágták le, hanem egy valódi eseményt dokumentáltak.)

Erdő
Erdő

A másik valóság az álom, mely hidegsége ellenére is szép. Egyfajta virtuális valóságban él itt a két szarvas (ezúton méltatom Góliát és Picúr patásokat). Tisztelettel, művészien, kreatívan szerepeltetni állatokat − ez Enyedi Ildikó védjegye (Oh, a Bűvös vadász menekülő nyuszija!). Mindenesetre ezúttal a szokásosnál is hangsúlyosabb a természet szerepe, hiszen a főhősök álombeli megfelelőiként bizonyos értelemben a szarvasok maguk is emberek. A film nézése közben, a számomra monotonabb szakaszok alatt el-eltűnődtem, vajon direkt szarvasszerű embereket keresett-e a rendező, vagy csak azért hasonlítanak szarvasra, mert olyan hitelesek a szerepben?

Nincs ennek a filmnek erős sodrása. El kell szenvedni a mikrohullámú sütő forgását, az ébresztőórák, rádiók zaját, az üzemi étkezde látványát, a „bemegy-köszön-leül-mond két mondatot-távozik” típusú jelenteket. Igen, a playmobil figurák sem véletlenül kerültek elő: a szereplők időnként maguk is így viselkednek, s ez igénybe veszi a néző figyelmét, monotóniatűrését.

Leginkább a humor segítené, hogy a filozofikus jelentés ne terhelje meg a gyomrunkat. (Nem úgy, mint a sok pocsék étel látványa, a turkálás, a műanyag evőeszközök. Ilyen szempontból ez a film valóságos gasztrohorror.) A főszereplők kapcsolatteremtési nehézségeinek ábrázolását optimális mértékben hatja át a derű. Ugyanakkor a mellékszereplők nehezebb helyzetben vannak, mivel ők félig-meddig foglalkozási sztereotípiák megtestesítői. Akár élővé is válhatna az elnagyolt kép a cinikus nyomozóról, a csinoska pszichológusnőről, a nőfaló hentesről, vagy a bunkó pincérről, ahogyan például a takarító néni figurája életre is kelt.

Mindezek apróságok, ahogyan Enyedi Ildikó Magyarország közállapotaival kapcsolatos mondatai, vagy az ezzel kapcsolatos reakciók is eltörpülnek a film egészéhez képest, melyből egyébként úgyis kiderül, hogy a rendezőnő szereti hazáját. (Találós kérdés: melyik mai magyar focista neve hangzik el a filmben?) Az a fontos, hogy harmóniába kerül-e test és lélek, álom és valóság, férfi és nő? Vajon megtaláljuk ebben a lélekölően rendes valóságban a kirakó minden darabkáját, képesek leszünk összerakni és kedvünk is lesz hozzá?

Evarek

Lábkereszt
Lábkereszt
Share