Nő, anya, feleség – avagy nők a családban

A család a társadalom legkisebb, de legfontosabb intézménye. Május 15-e a Család Nemzetközi Napja, mely erre az egységre irányítja a társadalom figyelmét. Ez a közösség akkor működik jól, ha minden tagja önmaga tud maradni, alárendeltség nélkül. Ha ez az autonómia elveszik, akkor az a személy önértékelésében és családon belüli szerepében is negatív változást hoz létre. Sokat beszélünk ilyenkor az egységről és arról, hogy a gyermekek mennyire megsínylik, ha a rendszerben hiba lép fel. De arról sajnos nem beszél senki, hogy nők ezrei hogyan élnek a családon belül. Az Ő életüket mennyire megváltoztatja, ha nincs meg az egyensúly és önmaguk árnyékává válnak.

Amikor egy álom valóra válik

Amikor egy kislány megszületik, mindenki a csodájára jár, a szépségében gyönyörködik, és az édesapja megfogadja, hogy bizony egyetlen fiú sem mehet a közelébe az Ő kishercegnőjének.

A lányok kicsi koruktól álmodoznak arról, hogy milyen lesz majd a férjük, hány gyermekük lesz, hol és hogyan fognak élni, már előre megtervezik az esküvőjüket, és boldogan élnek, amíg meg nem hallnak… Az élet viszont nem ennyire egyszerű. Felnőve rájövünk, hogy a kislányos álmodozást nem is olyan könnyű megvalósítani. Szerencsére mégis sok nőnek sikerül egy szerető, gondoskodó családot teremteni férjük oldalán.

Nők szerepe a családban régen és most

A nők szerepe és helyzete az évszázadok alatt jelentős változáson ment keresztül. Régen a nők csak a családi tűzhely körül forogtak, háztartási munkákat végeztek, gyermeket neveltek. A család fenntartása a férfi dolga volt. Majd változtak az idők. A lányok is iskolába járhattak és szép lassan ugyan olyan neveltetésben és képzésben részesülhettek, mint a fiúk. A nők is munkát vállalhattak, így napjainkban szinte már nincsen olyan poszt, melyet nő ne tölthetne be. Így a 21. században a nők már nem csak az anya, feleség és háziasszony szerepét töltik be, hanem, akár családfenntartók is lehetnek. Igaz vannak olyan helyzetek, amikor ez nem választható opció, hanem az élet hozta így, gondoljunk például az egyedülálló anyákra.

Nőnek maradni a gyermek megszületése után is

Mivel a nők helyzete alapjában változott meg, így megkerülhetetlen a kérdés miként lehet a családi életet, a gyermekvállalást, a nevelést, valamint a nők tágabb társadalmi szerepvállalását harmonikusan összeegyeztetni. Vannak nők, akik ősanyának születtek. Ismerjük őket, ők azok, akik úgy lavíroznak 3-4 vagy akár több gyerek nevelése és a háztartás között, hogy az már szinte idilli. Számukra ez a természetes, és ebben teljesednek ki. Ugyanakkor vannak olyan nők, akik a gyermeknevelés mellett az élet más területén is vágynak a sikerre. A család mellett a munka is éppoly fontos számukra. Ne a társadalom által elvárt normáknak akarjunk megfelelni, hanem a saját lelki egyensúlyunk megteremtésére törekedjünk a család és/vagy munka kérdése kapcsán is.

Ma már a nő Európa nagy részén szabadabban éli meg a feleség, a társ szerepét. Egyre elterjedtebb a házasságkötés nélküli együttélés, ami jogilag és társadalmilag is kezd elfogadottá válni. Az egyszülős családok száma igen jelentős. Ide nemcsak az elvált vagy az özvegyen maradt szülőkkel élő gyermekes családokat értjük, hanem a házasságon kívüli gyermekvállalásokat is, ahol a nők egyedül nevelik gyermekeiket.

Nem könnyű helytállni anyaként, nőként és munkavállalóként egyszerre. Nehéz úgy lavírozni, hogy az egyensúly megmaradjon. Sokan mások viszont úgy gondolják, választani kell a család és a karrier között. A karrier fontos, de önmagában van, akinek kevés: a nőknek testileg és lelkileg is készen kell állniuk az anyaságra, s a család-alapításhoz pedig elengedhetetlen a stabil párkapcsolat. Ahol a nő és a férfi egyenrangú, egymás partnere, ahol mindkét fél támogatást kap és együttesen kiveszik a részüket a mindennapok feladataiból.

A család mellett viszont nagyon fontos az is, hogy nőként megéljük a női létet, merjünk NŐK lenni, és jól érezzük magunkat a bőrünkben, hiszen az igazi szépség és boldogság belülről fakad.

2 kedvelés
Előző bejegyzés: „Nem én választottam a hivatásom, hanem a hivatásom talált meg engem!”Következő bejegyzés: „Megbecsülöm, amim van!” – ma van a sclerosis multiplex világnapja

Kapcsolódó bejegyzések