Balett – könnyek, önfegyelem, légiesség, siker

A táncról azt gondoljuk, hogy az egy laza, örömteli mozgás. Táncolni mindenki tud… De az, aki ezt választja hivatásává, mennyi munkát tesz bele? Az egyik legnehezebb táncos műfajt vettük górcső alá a tánc világnapja alkalmából. A balett nem csak egyszerűen tánc. A balett rengeteg lemondás, elhivatottság és életstílus.

Minden kislány álmodik arról, hogy ha felnő, akkor balerina lesz. Igen csábító a gyönyörű jelmez, az elengedhetetlen tütü, az áhított spicc-cipő, légies, csodálatos mozdulatok… De ez csak a látszat. A háttérben igen kemény, emberfeletti munka folyik. Nagy a verseny, csak a legjobbak és legkitartóbbak kerülnek színpadra. Amikor egy kislány belép az első balett órájára, még közel sem biztos, hogy balett táncos válik belőle. Az út a színpadig igen rögös, fájdalommal, könnyel, lemondással és rengeteg gyakorlással teli. Aki ezt a táncot választja, annak igen kicsi korától erről szól az élete.

A balett tánc vagy sport?

Örök dilemma ez, rengeteg ellentmondó véleménnyel. Hisz itt nincsenek versenyek, nem lehet az eredményeket mérni, nincsenek győztesek. Viszont komoly fizikai kritériumnak kell megfelelni, mint a sportban. Folyamatos erősítések és nyújtások napi szinten. A baletthoz igen nagy erőnlét és állóképesség elengedhetetlen.

A balett egész embert kíván, amihez a fizikai erőfeszítés, mentális erőnlét, szenvedély és odaadás szükséges. A balerinák nem egymással, hanem önmagukkal, a teljesítményükkel, a tökéletességgel versenyeznek.

Az első lépések

Hazánkban mérhetetlen sok olyan tánciskola létezik, ahol a kislányok bontogathatják szárnyaikat, és megismerkednek a balett alapjaival. Négy évesen már igen komoly alapozás kezdődik. Az elsődleges szempont az izom- és koordináció fejlesztése, a kiforgatottság megalapozása, ami a klasszikus baletthez szükséges. Ugyan a gyakorlás játékos keretek között történik, mégis a monotonitás miatt itt többen lemorzsolódnak. A másik fontos feladat ebben a korban, a gyermeki hajlékonyság megőrzése illetve annak fokozása. A gyermekek edzése nem fejeződik be a táncóráknál, mivel a napi szintű nyújtás elengedhetetlen. Ezt otthon is folyamatosan csinálni kell, mely az elhivatott kicsiknek teljesen természetes. Naphosszat spárgáznak, spiccelnek, táncolnak.

Fotó: Cosmopolitan

Itt már korán kiderül, hogy kiben van meg az elhatározás, akaraterő, vagy tehetség. A tehetség és a genetika nem minden, hisz végtelen kitartással és motivációval a testi adottságok hibái alakíthatóak, és minden mozdulat megtanulható. Ahhoz, hogy valaki sikeres táncos legyen, legkésőbb hét-tíz éves korában igen komolyan el kell kezdenie foglalkozni a balettal

A válaszút

Az iskola megkezdésével jön el az első dilemma. Ilyenkor sokan abbahagyják vagy minimálisra csökkentik akár a sportot vagy a táncot, melyet óvodába csináltak, hogy ne menjen a tanulás rovására. Hisz a profi tánchoz-sporthoz hetente több napon is edzeni kell, így a napirend igen feszített és megerőltető.


Hazánkban a balettművészképzés 1950 óta, igen rendhagyó keretek között folyik. A Magyar Táncművészeti Egyetemen belül 8 osztályos gimnázium működik, ahova igen komoly felvételin át vezet az út. Ide általában táncos-sportos múlttal rendelkező gyermekek nyernek felvételt. Hat fordulós megmérettetésen kell átverekedniük magukat a tíz éveseknek. Az első 3 forduló általános, itt ortopédiai, pszichológiai alkalmasságon vesznek részt, illetve a ritmusérzéket vizsgálják. A következő három fordulóban pedig balettmesterek nézik a jelentkezők testi adottságait, hajlékonyságát, tűrőképességét. A felvételi részei egy napba vannak belesűrítve és folyamatosan küldik ki a nem alkalmasnak ítélt gyermekeket a fordulókról. A kislányok, akiknek az álmaik összetörtek, zokogva hagyják ott az iskola falait.

Akik felvételt nyertek, igen kemény 8 iskolaév elé néznek és az sem biztos, hogy végig tudják csinálni az iskolát. Hisz egy végzetes sérülés, vagy a kamaszkor testi változásai keresztbe töri a karriert, és így nem folytatható a további tanulás az egyetemen. A fluktuációt az is mutatja, hogy amíg harminc gyermek ül be az első évben az iskolapadba és áll a balett rúd mellé addig nyolc év múlva tízen-tizenketten kapnak diplomát. Hatalmas a verseny a táncos szférában, igen kevés balerinából lesz szólótáncos.

Lemondás a hétköznapokban könnyek a gyakorló termekben

Nemcsak az hihetetlen intenzív edzésről, gyakorlásról szól a balerinák élete. Hanem végtelen lemondásról is, igen kicsi kortól. Hisz igen kevés szabadidő marad, figyelni kell az étkezésre, elcsábulni nem szabad… Igen nagy önmegtartoztatást és fegyelmet igényel ez az életmód.

Fotó: Cosmopolitan

És a fájdalom, melyeket túl kell élni… A nyújtások okozta kín eltörpül amellett, amely a spicc-cipő viselése okoz. Sok tízenéves balerina lába deformálodik igen korán. De ezt könnyeiket nyelve viselik el…

Fotó: Cosmopolitan

Hihetetlen erő, munka, kitartás, könny és önfegyelem van minden egyes mozdulatban, ugrásban. De amikor színpadra lépnek gyönyörű ruhájukban, minden rosszat elfelejtenek és csak a zenének, mozdulatoknak élnek, azokat adják át a közönség számára. Mi pedig a nézőtéren, abban a pillanatban, nem is gondolunk bele, mi minden áll a háttérben.

0 kedvelés
Előző bejegyzés: Áldozatok a négy fal között – Családon belüli vagy kapcsolati bántalmazások a koronavírus-járvány idején. Most is van segítség!Következő bejegyzés: „Nem én választottam a hivatásom, hanem a hivatásom talált meg engem!”

Kapcsolódó bejegyzések