A Boldog Élet 3 alapköve - Vajon mit mond a világ leghosszabb kutatása a boldog életről?

Mit taníthat nekünk egy 75 éve folyó harvard-i kutatás arról, hogy mitől lesz boldog az életünk?

Egy a Los Angeles-i egyetemen végzett 2007-es kutatás megmutatta, hogy a gyerekek arra a kérdésre, mik szeretnének lenni, ha nagyok lesznek már nem az eddig megszokott válaszokat adják. Sem a tűzoltó, sem az űrkutató, sem az orvos nemigen szerepel a kívánságlistájukon.

A gyerekek legnagyobb része két dolgot említ: gazdagok és híresek szeretnének lenni.”

A kérdés, hogy valóban ez a két dolog az, ami a legnagyobb boldogságot okozza?

Dr. Robert Waldinger, pszichiáter, aki a Harvardon 75 éve folyó kutatás jelenlegi igazgatója – szám szerint a negyedik a programban – egészen más következtetéseket vont le a beérkező adatokból.

Márpedig, ha azt vesszük alapul, hogy ez a kutatás a világon a leghosszabb ideje folyó tanulmány, akkor azt hiszem, érdemes meghallgatni mire is jutottak.

A kutatás során mind egészségügyi, mind pedig lelki szempontból vizsgálnak 724 embert 76 éve. Közülük sokan elhunytak már, de az a kevés résztvevő, aki még életben van és a kilencvenes éveit tapossa. Még ma is boldogan válaszol a kutatók kérdéseire arról, hogy hogyan látja az életét, milyenek a mindennapjai, hogyan érzi magát a bőrében.

Szerencsére, annak ellenére, hogy sokan már nincsenek az élők sorában abból 724 fiatalból, akiket reprezentatívan válogattak ki annak idején, a kutatást ma is folytatják a gyermekeikkel, unokáikkal. Így ma már arról is vannak adatok, hogy hogyan hatott az idősek életstílusa és meggyőződései a fiatalabb generációra.

A harvard-i kutatók az adatok elemzése után három dolgot emeltek ki arra vonatkozóan,hogy mitől lesz boldog az ember élete:

  1. Nem a gazdagság, a hírnév vagy a kemény munka az, amitől kiegyensúlyozottak és egészségesek leszünk, hanem az emberi kapcsolataink. Azok, akiknek valódi, mély emberi kapcsolatai vannak, akár a barátaikkal, akár a családtagjaikkal, akár a tágabb közösségükkel, jobb egészségnek örvendenek és tovább élnek, mint azok, akik magányosak.
  2. Sajnos, azonban nem elég, ha elkötelezett kapcsolatban élünk. Még az sem elég, ha sok barátunk van, vagy gyakran járunk társaságba. A rossz, bizonytalan, konfliktusokkal teli kapcsolatok, ugyanis nemhogy nem segítenek, hanem nagyon jelentősen rontanak mind az egészségi – mind a lelkiállapotunkon. Utólag visszanézték, hogy kik éltek a legtovább és a legboldogabban az alanyok közül. Kiderült, hogy nem azok, akiknek a legalacsonyabb volt a koleszterinszintje vagy a legnormálisabb a vérnyomása 50 éves korában. Azok éltek jó és hosszú életet, akiknek kiegyensúlyozottak kapcsolataik voltak Azt pedig, hogy mi számít jó, vagy rossz kapcsolatnak? Ezt mutatták meg azok az adatok, amelyeket olyan házaspároktól vagy barátoktól gyűjtöttek, akik folyamatosan piszkálták egymást. Világossá vált, hogy azoknál a házaspároknál, ahol az állandó viták, konfliktusok ellenére, mindkét fél tudta, hogy bármi is történjék, a másik mellettük áll majd, boldogabban és hosszabb ideig éltek, mint azok, akik nem lehettek biztosak benne, hogy minden körülmények között számíthatnak a másikra.
  3. A harmadik fontos eredménye a kutatásoknak, hogy a mély, elkötelezett emberi kapcsolatok nemcsak az általános egészségi – és kedélyállapoton javítottak, hanem frissen tartották az elmét is. A minőségi kapcsolatok hálójában élők elméje élesebb, a memóriájuk pedig sokkal jobb állapotban maradt, mint a rossz kapcsolatokkal rendelkező alanyoké.

A kutatók arra jutottak, hogy ha kiteljesedett és boldog életet akarunk élni, bele kell merülnünk az emberi kapcsolatok sokszor zavaros és kimerítő világába.”

 

Érdemes a monitor előtt töltött időt felcserélni emberekkel eltöltött időre. Az idősebbeknek, jó lenne a munkatársak helyett “hobbitársakat” keresni, a házaspároknak újra beiktatni egy-egy estét, amikor randiznak. Az ilyen kapcsolatok ápolása sokszor kemény munka, de nem lehetünk olyan felelőtlenek, hogy semmibe vesszük ennek a 724 embernek a kutatók által több ezer munkaórával kielemzett értékes élettapasztalatát.

Dr. Waldinger és a csapata azóta is folyamatosan gyűjti és elemzi az adatokat, a website-ján (http://robertwaldinger.com) pedig időről-időre beszámol a legújabb eredményekről. Érdemes követni!

Czirják Eszter Család- és rendszerállító, Theta-floating coach

 

4 kedvelés
Előző bejegyzés: Tea Audrey-valKövetkező bejegyzés: Babamasszázs – hogyan, mikor, miért

Kapcsolódó bejegyzések