Bármily meglepő, de az egész a turkálóknak és egy angol márkának, a Nextnek köszönhetően indult el. Nem kell hosszasan ecsetelni, hogy a hazai használtruha-kereskedelem mekkora biznisz, több tíz milliárdos iparágról van szó, amely valamikor a kétezres évek elején tette meg elsődleges importforrásnak Angliát. A vásárlók, főleg az anyukák pedig gyorsan felfedezték maguknak a turiban a Nextet, Nagy-Britannia egyik vezető ruhamárkáját. A cég jó minőségű, tartós, színes, vidám, trendi, egyedi(nek tűnő), részletgazdag gyerekruhákat árul, árukat tekintve középkategóriában, a turiban pedig ennek a töredékébe kerültek a cuccok. Ma már azért nagyjából minden használtruha-kereskedő magasabbra árazza be a Next ruhákat, köszönhetően a keresletnek.
A Next üzleti adatai imponálóak: 2017-re több mint 4 milliárd font bevételt terveztek be, amelyből az adózás és osztalékfizetés utáni, nettó profit több, mint 600 millió font. 2012 óta a nagyok között is a legnagyobb, a Marks&Spencert megelőzve Nagy-Britannia legértékesebb ruhaipari cége lett. Közel 700 boltja van, ebből 500 a szigetországban, a többi Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten. Sikerét jól jellemzi, hogy az utóbbi években a szintén angol tulajdonú Tesco saját ruhamárkájának gyerek kollekciója szinte csak Next-koppintásokból áll.
A Nextnek ráadásul rendkívül sikeres és egyedi az üzletpolitikája: gyerekruháikat kollekcióban kínálják, évszakonként több kollekciójuk is fut egyszerre, általában egy állatkára, virágra vagy színre felfűzve. Ezek a kollekciók jól megkülönböztethetőek, a legsikeresebb sorozatok évekig kapósak a magyar használtruha-piacon. Az őzikés vagy rókás kollekció télikabátjaiért 10-15 ezer forintos átlagáron cseréltek/cserélnek, de volt olyan is, amit 28 ezres licittel ütöttek le. Rövid idő után a közösségi média adok-veszek csoportjaiban, valamint az aukciós portálokon – és nem csak a magyarokon, hanem az ebayen is – a Next lett a sláger gyerekruha-márka. Mostanság már Dunát lehetne rekeszteni a külön Nextre szakosodott csoportokkal.
Azok számára, akik nem elégedtek meg a turkálós kínálattal, egy idő után már bővültek a beszerzési lehetőségek. 2005-ben nyitott egy Next bolt Budapesten (ami aztán 3 éve be is zárt, nem bírta az árversenyt a közvetítőkkel), és az európai webshopból is lehetett már rendelni Magyarországra. Az árazás azonban sokaknak problémát jelentett, kevesen engedhették meg maguknak, hogy újonnan vegyék meg a 3-5 ezer forintos pólókat, vagy a 12-25 ezer forintos kabátokat. A márka évente négyszer tart szezonvégi kiárusítást, ami a boltokban 3 napig tart. Általában 50, néha 70 %-kal olcsóbban kaphatóak ilyenkor a ruhák. Más márkákkal ellentétben azonban a Next webshopja nem teszi elérhetővé az akciós ruhákat külföldön, így Magyarországon csak teljes áron lehet online vásárolni.
A kétezres évek végére kialakult egy masszív Next-rajongó, anyukákból álló réteg, az ő igényeikre reflektálva jelentek meg az angliai közvetítők, akik a ködös Albionba szakadt hazánkfiai közül kerültek ki. Bevásároltak kint a leárazott ruhákból, amiket itthon továbbértékesítettek. Először még szervezetlenül, szájhagyomány útján terjedtek, aukciós portálokon hirdették a féláron beszerzett akciós árut, a hatalmas keresletnek köszönhetően azonban gyorsan fejlődésnek indultak. Ma már sokan foglalkoznak ezzel, néhány nagyobb közvetítő van, és több kisebb, ők nemritkán a nagyobbaktól vásárolnak. A nagyok általában Angliában bejegyzett cégek; teljesen legálisan működnek, weboldallal és magyarországi számlaszámmal rendelkeznek. Jó ideje már nem is csak Nextet hoznak be, hanem minden, a szigetországban kapható márkát, ruhán kívül játékokat, sportszereket, élelmiszert is.
A folyamat nagyjából úgy néz ki, hogy előleg befizetése ellenében a vásárló rendel a közvetítőtől, aki kint boltban vagy online megveszi a kért árut, Magyarországra szállíttatja, majd a központi elosztóból elpostázza a megrendelőnek. A módszer egyre népszerűbb, több tízezren választhatják a vásárlásnak ezt a módját, pontos adatokkal nem rendelkezünk, a cégek közösségi médiabeli csoportjai alapján becsültünk.
Az általunk megkérdezett, közvetítőtől rendszeresen vásároló anyukák főleg pozitívumokat említenek, de azért akad hátránya is a módszernek.
Erzsébet azt mondja, ő azért vásárol így, mert ezek a ruhák egyediek, különlegesek és nagyon jó minőségűek.
Igaz, nem foghatja meg őket vásárlás előtt, de a sok jó tapasztalat ezt ellensúlyozza. Olyan márkákat rendel, amik Magyarországon nincsenek jelen, ezek között vannak olyanok, amelyek teljes áron is jóval olcsóbbak, mint itthon a legtöbb gyerekruha, a minőségük viszont jó.
Egy adok-veszek csoportban ismerkedett meg egy anyukával, aki nagyon sok szép babaruhát árult, amelyeket közvetítőtől szerzett be, azóta rendel ő is egyre többet Angliából. Azt mondja, az is jó, hogy kapcsolatban van így más anyukákkal is, megosztják egymással a tapasztalataikat, ha valaki már beszerzett az aktuális akcióból egy-egy darabot, akkor leméri például a többieknek. Erzsébet most már nagyon keveset vásárol boltban, a legtöbb ruhát külföldről vagy online csoportokban szerzi be, és nem csak a gyerekeknek vásárol így, hanem magának és a férjének is egyre többet rendel.
Judit is a kislánya születése után, kisgyermekes anyukákon keresztül ismerkedett meg ezzel a típusú vásárlási móddal.
Ő leárazáskor/akciók alkalmával szokott közvetítőn keresztül vásárolni, mert az ár-érték arány sokkal jobb, mintha boltban venné meg a ruhát.
Hátrányként említi viszont, hogy hosszadalmas a szállítás, így a szezonális ruhadarabokat csak nagyobb méretben érdemes rendelni, illetve, ha valami nem felel meg az elképzelésnek, a visszaküldés szinte lehetetlen, mert bonyodalmas és költséges a folyamat. Közvetítőn keresztül szokott ebayről is vásárolni, mert a szállításokat Magyarországra így tudja megoldani. Az utóbbi időben viszont közvetlenül webshopból is többet rendel, mert a boltokkal szemben nagyobb a választék, viszont a rendelt darabok hamarabb megérkeznek. (A borítóképen Judit kislánya, Zsolna látható)
Mónika a gyerekruha-beszerzést szinte csak közvetítőn keresztül bonyolítja, leárazáskor általában már a következő évre vásárol. Ő pozitívumként említi azt is, hogy ezeket a ruhákat, ha kinőtték a gyerekek, könnyen el lehet adni, mert szépek és tartósak.
Szerinte, aki így vásárol, az általában el is ad, az online adok-veszek közösségekben már sokaknak megvan a kialakult vevőköre. A vásárlásokat pedig nagyrészt az eladásokból fedezik az anyukák, így szezonkezdetkor nem a családi kasszából kell elkülöníteni erre egy-egy nagyobb összeget.
Mónika a karácsonyi, születésnapi ajándékbeszerzéseket is így intézi, mert az angliai játék- és ruhaüzletek sok szezonközi, „egyet fizet, kettőt kap” vagy „3-at 2 áráért” típusú akciót indítanak.
A megkérdezett anyukák szerint a hazai választék sokkal kisebb és az árak is magasabbak, mint külföldön, ez nagyrészt érthető is a piac mérete miatt. Amíg azonban ez így marad, addig a leleményes magyar szülők megtalálják maguknak a kedvezményesebb lehetőségeket.
Amari
