“…Április, óh, Április,
Minden csínyre friss!
Faun-bokájú, vad suhanc,
Ujra itt suhansz!…”
Tóth Árpád: Április
Az év negyedik hava az év legjátékosabb, legszeszélyesebb hónapja. Most, amikor ezt a cikket írom, az ország egyik felén süt a nap, a másik felén meg havazik. Egyedül a szél köti össze az országrészeket. Mert a szél az bizony egész hónapban bolondul fúj, hol jegesen süvítve söpri a tájat és az emberek behúzzák a nyakukat a kabát gallérjába, hol meg lepöcköli a sapkát a fejekről.
Kányádi Sándor: Április hónapja
„ Bolondos egy hónap április hónapja,
hol kalap a fején, hol báránybőr sapka.
Köpenyegbe burkol, ingujjra vetkőztet;
mutatja a tavaszt hol nyárnak, hol ősznek.
Hiába próbálnád kilesni a kedvét,
túljár az eszeden, mire észrevennéd.
Búsnak teszi magát, szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja sűrű szempilláit.
Aztán gondol egyet, fülig fut a szája,
s ránevet a fényben hunyorgó világra.”
Az év negyedik hónapjának az idők során többféle neve is volt, nem véletlenül. Olyan sok arca van ennek a hónapnak, ahány nap számlálható benne.
Sokan például a Szelek havának nevezték, de nevezik Szent György havának is, meg Tavaszhó névvel is illetik sokan.
Egy biztos, akkor is a tavaszról dalol már ez a hónap, ha még dérrel – durral belénk csíp a reggeli fagy.
Virágfüggönnyel nyit a szép időre, bármerre lépünk szirmokat szór elénk, virágzik a kökény is. nem véletlenül szól így a mondás: Kökényvirágzásban mindig fúj a szél. És ennek csak örülhetünk, mert ebben a hónapban segíti igazán a szél a méhek munkáját.
Nevezik ugye Szent György havának is, mégpedig azért, mert az igazi tavaszt György naptól számolja a néphagyomány.
Április 24. Sárkányölő Szent György ünnepe. Ez a szent évszázadok óta a fegyverkovácsok lovagok, lóval dolgozó emberek, lovas katonák, meg a vándorlegények szentje, s lett kicsit később a cserkészek, a rendőrök védelmezője is.
A monda szerint Szent György, a napvitéz legyőzi le a sárkányt, ő szabadítja ki a királylányt fogságából, s tisztítja meg a vizeket is. Amíg Szent György meg nem engedi (a napja el nem érkezik) tilos a forrás és csordakutakból inni vagy itatni a jószágot. Éppen ezért vártak a marha, az állatok kihajtásával is e napig, hiszen itatni úgyse lehetett volna előtte.
A wikipédia is megemlékezik e bolondos, játékos hónapról: „Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos”
Talán ezért nevezik a szerelem havának is ezt a gyönyörű, virágszirmokat dobáló hónapot. Mert ebben a hónapban telik meg a természet erővel, innen indul az élet lüktetése, áprilistól vernek hevesebben a szívek, száguld gyorsabban a vér. Áprilisban bimbózik a szerelem, rövidül a szoknya és nyúlnak a nappalok. Áprilisban lesz tele igazán először illattal és bódulattal az élet.
Ilyenkor csókol bele a tavasz a levegőbe. Éljük meg ezt a hónapot örömmel.
