Milyen a nő? Hát ember, aki küzd, remél és fárad. Sokszor érzi úgy, hogy hiába. Hiába a vak szorgalom, meg az erején feletti erőfeszítések. Mert olykor alig van látszata a sok munkának. Sokszor merül fel benne a kérdés: megbecsüli azt valaki úgy igazán, tiszta szívből?
Hisz a temérdek munka mellett is úszik a lakás, a mosogató magától telik meg szennyes edénnyel, szörptől ragad újra a konyha padlója, morzsát szór szét egy kosárnyi gyerek, meg a férfi. Aki élete párja, és vele együtt küzd, de nem mindenben mozdul úgy, nem olyan ritmusban, ahogy szeretné azt a nő. Néha szólni kellene, de nem szól mégse. Legyen béke a házban. Legyen béke a konyhában, a kamrában, a szívekben – békében cseperedjenek a gyerekek. Akikkel leckét kell írni, kihegyezni a ceruzát, megkenni a vajas kenyeret és az esti mese nélkül nem alszik el az úgyse. Olyankor ottmarad a vacsora utáni káosz és megy a nő, megy az anya és felolvassa ezredszer azt a mesét, amit a gyerek szeret. Egy betűt se hagy ki. Mert minden betű kincs a gyerek számára, számon is tartja. “És nem azt mondta akkor, anya, hanem… ” és akkor újra kell olvasni azt az oldalt. Lecsukódna a nő, az anya szeme, de nem lehet. Mert a mese varázslat, és ezt fogja emlegetni majd a gyerek, ha felnő, hogy az én édesanyám a mesét sose hagyta ki.
Aztán meghallgatja a férfit is, néha szólt, máskor meg nem, véleményez vagy csak HALLGAT, ha arra van szükség, közben magától surran a kezében a vasaló. Kell a vasalt ing, a vasalt ruha másnapra és boldog, ha egyszerre két dolgot tehet, mert minden egységnyi idő számít. Olyan rövid a nappal, olyan rövid az éjszaka. Örül, ha fogmosásra marad ereje.
Másnap aztán korán kel a nő vagy az anya, kezdődik minden előröl és a munkahelyén is többet kell adnia olykor, csak azért mert nő, és mert úgy érzi, bizonyítani kell, hogy ér annyit, mint a többi kolléga. Néha szabadnapért kuncsorog vagy azért, hogy fél órával korábban indulhasson el, mert beteg a gyerek, vagy vinni kell edzésre, vagy bárhova, de oda ő, a nő viszi el, mert neki még mindig könnyebben megbocsátja a munkahely, ha elkéredzkedik, mintha férfi lenne. De azért megjegyzik azt az alkalmat és pótolnia kell a pótolhatatlant. Így él a nő, ha családban van, aki meg nem, annak azért kell többet tennie, hogy bizonyítsa, értékes ő úgy, ahogy van. Csupa küzdelem a nők sorsa, ha így, ha úgy alakult az élete.
Milyen a nő? Gyenge, esendő, néha előtörnek a könnyei is. Máskor meg bátor és három ember helyett teljesít. Mert akkor arra van szükség. És teszi azt szó nélkül, hálát, elismerést nem is remél, boldog ha valaki azt mondja: köszönöm.
Milyen a nő? Gyengéd, szeretettel teli és csupa nevetés meg fény, máskor meg árnyék borul a szemére, de azért mosolyog, mert azokban az órákban mindenki az ő mosolyából nyer erőt.
Milyen a nő? Szeret, incselkedik, csábít. Életet hoz a világra, vagy nem, de talpon tart másokat és reményt ad nekik meg hitet. Betakar, tüzet gyújt, életben tartja a lángot. Meg gyászol és segíti, hogy a többieket ne törje össze a fájdalom.
A Nemzetközi Nőnap elsősorban a nők bátorságáról szól, arról, hogy volt erejük, merszük többet akarni, mint amit akkor, sajátos körülmények között a társadalom biztosított nekik.
A wikipédia így erről:
„A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.”
Sok minden megváltozott az eredeti kívánalmakhoz képest, van, ami talán sose fog, vagy csak részsikereknek örülhetünk, de arra jó, hogy ne adjuk fel a reményt soha. Kívánjuk, hogy a mai kor asszonyaiban, lányaiban, a nőkben maradjon erő, lelkesedés és akarat a mindennapok taposómalma mellett is szebbé, jobbá, élhetőbbé és emberségesebbé tenni maguk körül a világot.
Boldog Nőnapot kívánunk!
