Onnan indulunk, hogy érdekel minket, mit eszünk, mit veszünk, mi történik a világban, ami körül vesz. Minket, nőket főleg. Ha nem érdekel, akkor mindegy, hol vásárolunk, vagy mit veszünk. Ha érdekel, akkor viszont elég nehéz eligazodni. Mi mit is jelent pontosan? Rövid gyorstalpaló következik:

Vannak a kizárólag profitorientált cégek, akiknek fő, illetve egyetlen céljuk a profitmaximalizálás, mindegy milyen áron. Csakhogy a legtöbb cég belátta, vagy legalábbis kezdi belátni, hogy ha csak elvesz a közösből, egy idő után a gazdasági érdeke sérül. Különösen látványos ez például az olajpiacon. Ha annyira elszennyezzük a környezetet, hogy a végén nem marad senki és semmi, akkor a profit is semmisé válik. Ezért a cégek, jófejségből, de még inkább saját, jól felfogott gazdasági érdekük által vezérelve elkezdtek törődni a társadalmi hatásokkal. Ezért alakult ki a társadalmi felelősségvállalás fogalma, vagyis a CSR (Corporate Social Responsibility). A legtöbb nagy cégnek már külön osztálya van erre, ami csak azzal foglalkozik, hogyan lehetne a profit egy részét arra fordítani, hogy elősegítsék pozitív társadalmi folyamatok kialakulását.

Az ellenpóluson pedig vannak a nonprofit szervezetek, akik valójában azért jöttek létre, hogy jót tegyenek a világgal, pozitív társadalmi hatást érjenek el. Ehhez megvan a szaktudásuk, elkötelezettségük. Ami viszont nincs meg, az a megfelelő finanszírozás. Egy ideje a nonprofit szervezetek elkezdek azon gondolkodni, hogyan lehetne profitra szert tenni, hogyan lehetne olyan vállalkozásokat létrehozni, amik nem csak a társadalmi célt viszik előre, de a finanszírozást is stabilizálják. Így születtek meg a társadalmi vállalkozások.

Tulajdonképpen, lassan mára ott tartunk, hogy vagy így, vagy úgy, de a legtöbb cég célja, hogy pozitívan befolyásolja a társadalmi folyamatokat, mellette pedig fenntartsa magát. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Társadalmi felelősségvállalásnak számít például a felelős gazdálkodás. Nézd meg, amikor, mondjuk, halat vásárolsz, hogy a legtöbb gyártó feltünteti, hogy fenntartható gazdálkodásból származik az alapanyag. A legnagyobb bútorgyárak feltüntetik, hogy a fa, amit használnak, újratelepíthető gazdaságból származik. A fair trade tulajdonképpen azt jelenti, hogy az alapanyagok beszerzése méltányos kereskedelemben valósul meg, vagyis a kávé, tea, kakaó és egyéb termékek esetén nem zsákmányolják ki a termelőket, hanem tisztes árat fizetnek az alapanyagért, azért, hogy a bolygó minél tovább, fenntarthatóan működjön.

Társadalmi vállalkozást számtalan szervezet működtet, de sajnos nem mindig tudunk róluk, a nagyvállalatok kommunikációja egyelőre erősebbnek mutatkozik. Példaként említhetjük az Ízlelő éttermet Szekszárdon, vagy a Batyu Tékát Miskolcon, ahol megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak, vagy a Kockacsoki manufaktúrát, ahol autista fiatalok vesznek részt a gyártásban. A szakemberek régi célja volt, hogy legyen egy márka és egy webshop, ahol a fogyatékos emberek által előállított minőségi termékeket lehet megvásárolni, ez lett a Segítő Vásár. A társadalmi vállalkozások esetén fontos, hogy a jótett és a minőség kéz a kézben jár, egymástól elválaszthatatlan egységet alkotnak. Érdemes figyelni, mit miért veszünk meg, illetve legyünk tisztában azzal, hogy ha a megfelelő vállalkozástól vásárlunk, nem csak kiváló minőséget kapunk, de a jóleső érzést is, hogy segítettünk, tettünk valamit embertársainkért, a közösségért, ahol élünk.

Ízelítőként néhány társadalmi vállalkozás elérhetősége, kellemes böngészést kívánok!

http://www.izleloetterem.hu/

http://batyuteka.hu/

https://www.kockacsoki.com/

http://www.segitovasarlas.hu/hu/bemutatkozas/

http://bbm.hu/

http://reciklimuhely.hu/

Kogon Zsófia, szociálpolitikus

 

Cikkünkhöz az alábbi elérhetőségeket használtuk fel, letöltve 2017-10-03

http://naput.hu/index.php/eletunk/ttekintblt-mainmenu-63/1815-mi-a-tarsadalmi-vallalkozas

http://recity.hu/maskent-vallalkozni-tarsadalmi-vallalkozasok-magyarorszagon/

Share