Kék bálna - Veszélyek - Mit tegyünk, mit tehetünk, Mi, Szülők?

Kék bálna. Tegnap a másodikos fiam úgy jött haza az iskolából, hogy „Anya hallottál a Kék bálna játékról?” Mondanom sem kell, hogy megállt az ütő bennem. Miért? Te mit hallottál róla? „Az egy olyan játék, amiben arra veszik rá a gyerekeket, hogy öngyilkosak legyenek, pl. ugorjanak le egy ház tetejéről.” Hangzott a válasz, a 8 éves fiam szájából. Még most is görcsben van a gyomrom, ha rá gondolok.

Kékbálna

Megvédem a gyerekem!

„Az én gyerekem nem nézhet tévét. Az én gyerekem nem internetezhet, csak ha felügyelem. Én biztosan nem veszek a gyerekemnek telefont, amíg 15 éves nem lesz.” Mindenki próbálja megóvni a gyerekét. De hogyan tegyük, ha már az iskolából így jön haza? Mi a megoldás? Persze, azonnal jön az elbeszélgetés. Ha tudunk róla. De mi történik, ha mindez a hátunk mögött történik? Ha csak későn jövünk rá, amikor már megtörtént a baj? Mi is a „Kék bálna” és miért annyira veszélyes?

Mi a kék bálna?

A Kék Bálna-jelenség februárban kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor Oroszországban egy fiatalembert azzal vádoltak meg, hogy a Facebook-on öngyilkosságba hajszolt több fiatalt. A „játék” lényege, hogy az interneten terjedő különböző csoportokban a gyerekek egyre veszélyesebb feladatokat kapnak, végül öngyilkosságba hajszolják őket. A toborzás nyílt csoportokban megy, majd akit alkalmasnak találnak, meghívják egy zárt csoportba, ahol komolyabb feladatokat kapnak. (karcoljanak a kezükre, lopjanak, másszanak fel egy magas épület tetejére.)

Ide linkelünk egy videót, ahol a fiatal vlogger felolvassa a Kék Bálna 50 feladatát:

Nehéz megnézni, végighallgatni ezt érzelmek nélkül.  Összeszorul a gyomra az embernek.

Veszélyben a magányos fiatalok!

A Kék Bálna leggyakoribb áldozatai a magányos tinédzserek. Mert a csoportban végre úgy érzik, hogy valaki figyel rájuk, és igazán megérti őket. Hogy mások is járnak hasonló cipőben, és talán még megoldás is van a problémájukra. Ezek a nyílt csoportok sokszor burkoltan jelennek meg, magányról, depresszióról, előítéletekről szólnak. Aztán a zárt csoportokban először játékosabb feladatokat kapnak (rajzoljanak le egy bálnát), majd egyre veszélyesebbek következnek. Ezek a csoportok azt sugallják, hogy a halál a megoldás: „Ha öngyilkos leszel, nyertél!” Ugye már érezzük, hogy miért olyan veszélyes játék ez?

Fiatal

Terjed a „játék”?

A jelenség Oroszországból indult, ahol több fiatalt is halálba hajszolt egy 21 éves Moszkva környéki férfi, mondván ő csak segített nekik. Azóta több öngyilkosság is napvilágra került, ahol feltételezik, hogy a tinédzserek a Kék bálna csoportok tagjai lehettek. De már nem csak Oroszországban, a környező országokban is felütötte a fejét. Legalábbis ezt feltételezik, de a bizonyítás még várat magára. Magyarországon a napokban jelentettek be két öngyilkosságot, melyeket a Kék bálna-jelenség áldozatának tulajdonítottak, de a hivatalos álláspont szerint hazánkban még „Nincs Kék Bálna-ügy”.

Csak hát az ember fél, és félti a gyerekeit. Amikor a 8 éves fiam, úgy jön haza az iskolából, hogy ez a téma, akkor az ember elgondolkodik. Tényleg ilyen világban élünk? Tényleg csak egy játék az életünk? Tényleg csak egy pillanat és beszippanthatja a gyermekünk egy őrült hullám?

Az internet a hibás?

Az internet világát éljük. Az ember tiltakozhat ellene, de a világ efelé halad. Amennyi jó oldala van a felgyorsult kommunikációnak, információ áramlásnak, legalább annyi veszélyt is rejt magában! Erre a Kék Bálna játék megjelenése és terjedése a legjobb bizonyíték. De, vajon minden esetben a játék áll a háttérben vagy „csak” a depresszió hajszolja a fiatalokat öngyilkosságba? Ahogyan arra is van bizonyíték, hogy a „halálcsoportokban” veszik rá őket, úgy az sem kizárt, hogy ezek a fiatalok egymást veszik rá a végső megoldást jelentő döntésre. A bizonyíték kevés, az internet tele van álhírekkel, így nehéz meglátni a valódi problémát és annak megoldását.

Elefánt

Mit tehetek én, mint szülő?

Sajnos, bármennyire is szeretnénk, sem az internettől, sem a telefontól, sőt még a barátaitól sem tilthatjuk el. Amit tehetünk, hogy odafigyelünk rá. Hogy odafigyelünk az esetleges intő jelekre. Mert sajnos még a népbetegségként számontartott depressziónak is komoly következményei lehetnek. Mi az, amit mégis megtehetünk gyermekeink érdekében?

Fiatal

 1. Beszélgessünk el a gyerekeinkkel minden egyes nap! Ne hagyjuk, hogy eltávolodjanak tőlünk! Ne engedjük, hogy az egyetlen válasz a kérdéseinkre annyi legyen, hogy “nem történt semmi” ma sem az iskolában! Barátkozzunk a barátaikkal is! Ismerjük meg jobban a gyermekeinket!

 2. Ingyenes szűrőprogramok segítenek, hogy akár az asztali számítógépen, akár a telefonon kiszűrjék a káros tartalmakat! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján le lehet tölteni ingyenes, magyar nyelvű szűrőprogramokat itt! Továbbá a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének a honlapján is megtalálható egy lista, az ingyenes szűrőprogramokról itt! Az internet nem játék! Ezt tudatosítania kell minden szülőnek!Itt az idő cselekedni!

 3. A biztonságos, gyermekbarát internethasználat érdekében több szervezet ingyenes tájékoztató programokat szervez iskolákba: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Kék Vonal Gyernekkrízis Alapítvány és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgálatató Zrt.  Olvassatok erről bővebben itt! Tegyünk azért, hogy minél több iskolába eljussanak ingyenes programjaikkal, hogy tájékoztathassák a gyerekeket, a szülőket a felmerülő veszélyekről!

4. Bejelenthetjük azokat a káros tartalmakat a biztonsagosinternet.hu oldalon itt, amik sértik gyermekeink személyiségi jogait, veszélyeztetik biztonságukat! Teremtsünk egy biztonságosabb online közeget, ahol nem érhetik attrocitások gyermekeinket!

 5 A Digitális Tudás Akadémia (www.digitalisiranytu.hu) önkéntes oktatói hálózatot hozott létre és a gyermekek mellett pedagógusoknak, valamint szülőknek tart előadásokat

 6. A gyermekeket veszélyeztető tartalmak fajtáiról az interneten, tapasztalatokról és hatásokról bővebben lehet tájékozódni a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiában . A Digitális stratégiából kiemeltünk néhány példát szó szerint, érdemes végigolvasni, hogy mennyi veszély fenyegetheti a gyermekeket! Ilyen például:

“A.) Cyberbullying (online megfélemlítés): az online tér egyik legnagyobb veszélyévé nőtte ki magát, amely sokkal eredményesebben és hatásosabban félemlíti meg az áldozatot, mint a fizikai erőszak.

A legjellemzőbb típusai:

Flaming („égetés”): online veszekedés dühös és trágár nyelvezet használatával, illetve – sokszor nem az adott témába vágó – támadó jellegű hozzászólások küldése valakiről nyilvános fórumra.

Harassment (zaklatás): az internetes zaklatás alatt azt értjük, amikor sorozatosan és hosszabb ideig fennálló szándékos sérelemokozás áldozatává válik egy tinédzser az interneten vagy mobiltelefonon. Megvalósulhat sorozatosan támadó, sértő, felzaklató üzenetek küldésével, célja lehet a fiatal megalázása, fenyegetése, nevetségessé tétele, kiközösítése, lejáratása, negatív színben feltüntetése.

Denigation (befeketítés): kegyetlen, a hírnév rontására alkalmas pletykák vagy szóbeszéd küldése, kiposztolása, terjesztése valakiről.

Exclusion (kiközösítés): az online közösség egy tagjának csoportból való kirekesztése.

Outing (kibeszélés): titkok, pletykák vagy egyéb személyes információk engedély nélküli megosztása másokkal.

Trickery („trükközés”, becsapás): személyes adatok csalással, megtévesztéssel történő megszerzése valakitől, majd ezeknek az információknak, adatoknak a közösséggel való megosztása.

Cyberstalking (online megfigyelés): az áldozat online szokásainak megfigyelése, folyamatos figyelemmel kísérése és támadó jellegű kijátszása, fenyegető, megfélemlítő üzenetek küldése és ezek felhasználása félelemkeltésre, hogy a másik a saját biztonságát veszélyeztetve érezze.

Cyberthreats (online fenyegetések): olyan közvetlen fenyegetések vagy nyugtalanító kijelentések, amelyekből úgy tűnik, hogy a szerző érzelmileg felkavart, és fontolgatja, hogy valaki mást vagy magát bántja, illetőleg öngyilkosságot követ el.

Sexting (szexting): a szó „text” (szöveg) és a „szex” szavak összemosásával jött létre. A kifejezést olyan helyzetekre használják, amelyekben az elkövető szexuálisan provokatív és saját maga által készített meztelen, vagy félig meztelen képeket, vagy nyíltan szexuális tartalmú szöveget küld el online valakinek. A legnagyobb figyelmet a meztelen képek küldése kapja, mert az ilyen felvételek további, széles körű terjesztése sokkal valószínűbb, és a fiatalokat nagyobb kockázatnak teszi ki.

Fiatal

B) Online pedofília: a megfélemlítés mellett a legsúlyosabb veszély, mely a gyermekeket fenyegetheti, az internetes pedofília. A hamis profilok mögé rejtőző személyek gyakran másnak (legtöbb esetben szintén gyermeknek) kiadva magukat próbálják meg a gyermekek jóhiszeműségét és naivságát kihasználni, hogy bizalmas kapcsolatot építhessenek ki velük. Sok esetben az online „találkozók” után személyes találkozóra is invitálják az áldozatot. A fenyegető veszélyt súlyosbítja, ha a gyermekek úgy találkoznak online ismerősökkel, hogy arról szüleiket nem tájékoztatják, és kísérő nélkül kerül sor a személyes találkozóra.

C) Pornográfia: szintén veszélyforrásként említendő az online pornográf tartalmakkal való találkozás. Egyes felmérések alapján hozzávetőlegesen tízből négy gyermek már járt pornográf tartalmú oldalakon. Kisgyermekek esetében akár egy kéretlen reklám, vagy akár egy rossz helyre történő kattintás után a pornográf tartalmak könnyen hozzáférhetőek. Másik fő problémaforrás a területen, hogy a szolgáltatók nem megfelelően vagy egyáltalán nem látják el a pornográf tartalmú oldalakat figyelmeztetéssel.

D) Erőszak, agresszió, kegyetlen bánásmód: az erőszakos, agresszív, véres és brutális, tartalmak szintén károsak a gyermekekre, és gyakran előfordulnak mindenféle figyelmeztetés, metatag elhelyezése nélkül. Ezek az oldalak gyakran tesznek közzé állatkínzással kapcsolatos tartalmakat, illetve buzdíthatnak öngyilkosságra is.

E) Függőség: az online játékok, kiváltképpen függőséget okozó hatásuk miatt különösen veszélyesek lehetnek. Egyre több olyan esetről hallani, amikor a gyermek szinte beleragad egy online térbe, egy játék online valóságába, miközben elkezdi kerülni a saját, valódi életét. A korlátok, határok nélküli internetezés szintén függőséghez, személyiségtorzuláshoz vezethet.

Fiatal

F) Közösségi média felületek negatív hatásai: a közösségi média aktív részévé vált a gyermekek mindennapjainak. Sok esetben ezeken a felületeken hamis képek,ideák kerülnek a gyermekek elé, melyekről úgy vélhetik, hogy azok elfogadott normák, melyeket példaként követnek. A manipulált fotók által közvetített kép egyfajta megfelelési kényszert eredményez a gyermekek körében. Sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy egy-egy ilyen megosztott fotó nem teljesen a valóságot tükrözi. Szeretnének ők is hasonlóvá válni, így az állandó tartalommegosztás, az állandó megfelelési kényszer és a visszajelzések figyelése nem csak adatvédelmi, de pszichológiai veszélyeket is hordozhat magában.

G) Adatvédelmi visszaélések: bármilyen adatvédelmi szabály megszegése adatvédelmi visszaélésnek minősül. Ilyen például az online adathalászat (phishing), amely egy, a felhasználók megtévesztését szolgáló módszer arra, hogy felfedjék személyes és pénzügyi adataikat félrevezető e-mail üzeneteken vagy webhelyeken keresztül.

H) Online szolgáltatások igénybevétele (fizetések), online játékok: szintén veszélyforrásként említendő az olyan fizetési felületek (általában online játékokhoz kapcsolódóan), ahol nincs különösebb kontroll a fizetés folyamata felett, és pár kattintással online fizetést lehet alkalmazni, szolgáltatást lehet igénybe venni, vagy szerződést lehet kötni, amelyből aztán (anyagi, fizetési) kötelezettségek keletkeznek. Ez a veszélyforrás legfőképp az online játékok terén kiemelkedő. “

Elefánt

7. Már óvodáskorban is használnak gyermekeink különböző okos  eszközöket, kapcsolatba kerülnek az online térrel, nekik szól a bibianeten program!

 8. Társadalmi összefogást tovább kell erősíteni, hogy a szülők, a pedagógusok, gyermekek, a piaci szereplők, a civil szervezetek, az állami szféra szereplői, a média felismerje a káros tartalmakat, tudatosítsa a veszélyeket. Támogassuk a pozitív kezdeményezéseket, mint például a Zöld elefánt kihívás! Érjen el minél több gyermeket! Legyünk Zöld Elefántok mi is! Nekünk szülőknek is meg kell tanulnunk megfelelően használni, alkalmazni az internet nyújtotta lehetőségeket, fel kell ismernünk a káros tartalmakat és meg kell óvnunk gyermekeinket! Oktatással, tudatosítással, türelemmel, elfogadással, szeretettel!

Szerző: Szilvi Fitness & Theodora

 Felhasznált forrás: Digitális Gyermekvédelmi Stratégia

Kékbálna

0 hozzászólás
0 kedvelés
Előző bejegyzés: Családi kapcsolatok ápolása – Nagymamák és édesanyák – A láthatatlan kötőszövetKövetkező bejegyzés: A Szoptatás Szabadsága

Kapcsolódó bejegyzések

Hozzászólás írása

Az email cím nem kerül megjelenítésre. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük.