Demjén Rózsi klasszikussá vált számában arról énekel, milyen nehéz a kis Peti iskolatáskája: tanulás helyett a dalban lévő kislányt követi, ám hamar kiderül, bizony ő is a suliba tart… Peti dilemmájában is ott van: olyan nincs, hogy bármi okból ellógjuk a kötelességünket. Mert az iskola nemcsak a mindennapok rendjét, ritmusát jelenti gyerekeink számára, de a tanulás mellett közösséget teremt és életre szóló tudás- és élményanyag forrása.
A tankötelezettségre, az iskolák házirendjére, szabályaira pedig mindig úgy érdemes tekintenünk, mint amelyek a gyerekek érdekeit szolgálják, lehetőséget adva a testi-lelki-szellemi fejlődésükre. Épp ezért tiszteletük feltétlen, és felette áll minden pillanatnyi érdeknek. Az iskolák rendjét közéleti percemberek aktuálpolitikai céljaiból feldúlni pedig tilos – még akkor is, ha választási évbe fordult a naptár.
Ezért is furcsállom, hogy az iskoláskorú gyerekeket a magyar sajtó több orgánuma egy kifejezetten iskolakerülésre felszólító felhívással cukkolja. A „Ne menj suliba!” elnevezésű kezdeményezés – a negyedikes és nyolcadikos diákokat érintő középiskolai központi írásbeli felvételi vizsgát megelőző – tanítási napról való távolmaradásra hív fel, számba se véve az ebből eredő esetleges károkat. Természetesen gyülekezési és szólásszabadság van, bárki bármi ellen és bármire felhívhat a törvényes keretek között, diákok és szülők is kifejezhetik nemtetszésüket az oktatási rendszer valamely jelensége miatt – de maguk előtt tolni a kiskorú gyermekeket iskolaidőben nem volna szabad.
A gyerekek manipulálásának gondolata nem elfogadható, akkor sem, ha valaki szerint a tananyagban túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a XIX. századi vonatkozások tanítására. Csak zárójelben jegyzem meg, mindez nem lehet véletlen, hisz ez a korszak a modern nemzetállamok kialakulásának, a nemzeti ébredésnek a korszaka, amelyből mai világunk összefüggései bomlanak ki, ismerete nagyon is mai ügyeinkben segít eligazodni. De ha gondja is van az oktatással bárkinek, vagy pusztán politizálás céljából szeretné a köz figyelmét magára fordítani, azt a szándékot felnőtthöz méltó, tehát törvényes és felelősségteljes módon nyilvánítsa ki – ne lógásra bíztatva a gyerekeket.
Lotte
