A mesterséges édesítőszerek tényleg veszélytelenek?

Bármit, csak fehér kristálycukrot ne! Halljuk olyan sokszor. A hagyományos fehér cukor helyett egyre többen térnek át valamilyen alternatíva fogyasztására. Előző héten megvizsgáltuk a természetes édesítőket és azok egészségre gyakorolt hatásait. De mi a helyzet a mesterséges édesítőkkel? Olyan sok rosszat hallani ezekről. Vajon jobb, ha cukor helyett ezeket használjuk, vagy többet ártunk vele?

Miért mesterséges?

A mesterséges édesítők olyan kémiai úton előállított szerves vegyületek, melyek intenzív édes ízt hoznak, de a természetben nem fordulnak elő. Találkozhatunk velük tabletta, por, vagy akár folyadék formájában is. Édesítőképességünk nagyon nagy, néhány akár több százszor is erősebb, mint a cukor, így minimális mennyiséggel is édes ízt érhetünk el. Biológiai és energia értéke elhanyagolható, így nagyon jól használható cukorbeteg diétában vagy fogyókúra esetén. Legismertebbek az aszpartám, szacharin, ciklamát és az aceszulfám-K.

Károsak?

Mesterséges édesítőket a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján gyakran használják adalékanyagként. Ezeket az egészségre ártalmatlan mennyiségben fogyasztva semmilyen károsodás nem érheti a szervezetünket. Vagy mégis? A mesterséges édesítőket jó ideje érik támadások rákkeltő és elhízást fokozó hatásuk miatt. Hogy miért? Mert emésztésük során metilalkohol, vagy más néven metanol szabadul fel kis mennyiségben. Bár ezt több betegséggel (daganatos betegségek, diabetes) is kapcsolatba hozták, mégis a klinikai vizsgálatok semmilyen egészségre károsító hatást nem tudtak kimutatni.  

Aszpartam

Ez az egyik legvitatottabb szintetikus adalék, mely a cukornál mintegy 200-szor erősebb. Kalória tartalma elenyésző, mellékíze nincs.  1965-ben állították elő először, de használatát évekig nem engedélyezte a FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal). A gyártó cég több, mint száz vizsgálati eredményt nyújtott be, de továbbra is csak korlátozott mértékben engedélyezték. 2005-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a szer használatának felülvizsgálatát kezdeményezte. A vizsgálati eredmények után az aszpartam nem igazolta annak rákkeltő hatását, így használatát nem tiltották be.

Szacharin

1879 óta létezik, null kalóriás, több százszor édesebb a cukornál, viszont sajnos kesernyés ízt hagy maga után. Szinte az első perctől gyanakvással kezelték a használatát, főleg miután az 1970-es években patkányokon végzett kísérletekben hólyagrákot idézett elő. Később tisztázták a rákkeltő vádak alól, ma pedig a szacharin az egyik legbiztonságosabb mesterséges édesítő. Hátrányaként említik, hogy hő hatására bomlik, így főzésre nem igazán használható.

Ciklamát

1937-ben fedezték fel gyulladáscsökkentő kutatása közben, 35-50-szer édesebb a cukornál. 1969-ben betiltották a használatát rákkeltő hatása miatt, mivel daganatos elváltozásokat találtak kísérleti egereken. 1982-ben a FED végül mégis jóváhagyta, hogy a ciklamátnak nincs daganatos megbetegedést okozó hatása. Ennek ellenére az Egyesült Államokban a mai napig tiltólistán szerepel, míg a világ 50 országában (köztük Hazánkban is) engedélyezett a használata.

Aceszulfám-K

1967 óta használják édesítésre, mintegy 200-szor édesebb, mint a kristálycukor, viszont a szervezet nem hasznosítja, nem biztosít energiát. A szervezetben nem bomlik le, változatlan formában ürül a beleken keresztül. Bár mivel teljesen mesterséges édesítő, így rengeteg támadás éri, az évtizedek alatt mégsem igazolták annak egészségre gyakorolt káros hatását. Intenzív édes íz sütés és főzés alatt is megmarad.

Elhízás vs. mesterséges édesítők

Mesterséges édesítőket nem csak cukorbeteg diétában, de fogyókúra esetén is előszeretettel használják. Azt gondolnánk, hogy ezekkel könnyebb a súlyt tartani, vagy akár még a fogyás is elindulhat, hiszen kalória tartalmuk elenyésző és intenzív édes ízt okoznak. Epidemiológia vizsgálatok viszont ezzel ellentétben azt bizonyították, hogy a mesterséges édesítőt fogyasztók nem hogy nem fogytak, de sok esetben még híztak is. A tapasztalat az volt, hogy az édes íz fokozza az étvágyat, okozza azt cukor, vagy akár édesítő. Mivel a mesterséges édesítők okozta édes íz másképp hat az agyi működésre, nem hozza ugyanazt a „kielégülést”, mint a cukor fogyasztása. Ezt az elfogyasztott mennyiséggel kompenzálták a kísérletben résztvevők, így a várt fogyás helyett sok esetben további súlygyarapodás történt.

Együk, vagy ne együk?

Látható, hogy bár nagyon sokan ellenzik a mesterséges édesítők fogyasztását, azok egészségre gyakorolt káros hatását nem sikerült bizonyítani. Bár a kutatások szerint ez sem jelent csodát a fogyókúrában, egészséges kereten belüli fogyasztása megengedett. Én személy szerint mégis inkább a természetes édesítők híve vagyok. ☺

Szilvi Fitness

0 kedvelés
Előző bejegyzés: Szoptatás a múzeumban: itt mindenhol cicik vannak!Következő bejegyzés: Ki kicsoda a szülés körül, avagy pontosan kinek mi és mi nem a feladata?

Kapcsolódó bejegyzések