Vajon boldogabb lennél a testedben?
Biztosan te is elgondolkodtál már azon, hogy ha nem ebben a korban élnél, akkor is ennyire nagy lenne a nyomás, hogy tökéletes legyen a tested? Vagy neked kifogástalan az alakod? Ha igen, akkor akár abba is hagyhatod az olvasást. A cikk azoknak íródott, akik folyamatos harcban állnak önmagukkal és a testükkel.
Ma már, ha szeretnél is, akkor sem tudsz csak úgy elmenni ilyen dolgok mellett: “A tökéletes női alak” , “Hogyan legyél te is kívánatos és szexi?”, “Mit tegyél, hogy kifogástalan legyen a tested, “Már csak pár hét és itt a strandszezon – te készen állsz?”. Folyton ilyen cikkek jönnek szembe. Reklámok, filmek, riportok az összes platformon. Erről beszélgetnek a tinilányok és az anyukák is egymás között – valahogy mindenki folyton elégedettlen a testével.
Lássuk, milyen korszakok is voltak a női szépségideálok tekintetében!
Az őskorban a férfiak számára az a nő volt a legkívánatosabb, aki a gyermekszülésre leginkább alkalmas testtel rendelkezett (vagyis széles csípővel, kerek-telt formával).
A középkor elején a szűzies, karcsú alkat volt a divatos a szigorú vallásos légkör miatt, amely nagyon távol állt az erotikától. A nőket ebben a korban elrejtették a ruha alatt.
A barokk korban a dús formákat tartották ideálisnak, amely a női termékenységet és a jólétet demonstrálta.
A 20. század elején, 1920 körül a nők szabadságra vágytak – elkezdődtek az egyenjogúságért és szavazati jogért való küzdelmek. Az ideális női alak a lapos mellű, fiús alkat lett. Sok nő leszorította a mellét és a derékvonalát is letolta, hogy senki se gondoljon a szülőképpességére.
A 30-as évek és az első világháború vége elhozat a “végzet asszonya” nőideált. Túlfűtött szexualitás, férfiakkal való játszadozás jellemezte a nőket. Marlene Dietrich, Jean Harlow, és Greta Garbo voltak a nőiség megtestesítői ebben a korszakban.
A 40-es évek, a második világháború kirobbanása újra arra kényszerítette a nőket, hogy önállóan helytálljanak, így a kemény, erős, férfiasabb testalkat volt a divat ebben az időben. A dús kebel ekkoriban egyáltalán nem volt népszerű, viszont a széles vállak és csontos testalkat igen.
Az 50-es évek ismét elhozta a nőies nők idejét. Megint a nagy mellek és széles csípő volt az ideális és kívánatos. A nők megint befűzték a derekukat, hogy jobban érvényesüljön a homokóra forma. Ez az időszak a nőiesség fénykora volt.
A 60-as évekkel megérkeztek az intellektuális nők és újra a sovány testalkat lett a kedvelt. Aki pedig nem volt elég sovány, annak legalábbis intelligensnek és szórakoztatónak kellett lennie.
A 70-es évekkel, a fogamzásgátló tablettával (egy új korszak köszöntött be: a nők saját kezükbe vehették a sorsukat, már nem voltak kiszolgáltatva a férfiaknak) és Sharon Stone-al megszületik a férfiakon uralkodó nő típusa. A nők testalkata fitt és sportos ebben az időben.
A 2000-es évektől kezdve a testalkat divatja szinte ugyanaz: a szép nő sportos, karcsú, és izmos. Az évek során azonban az egyre soványabb testalkat lett az elvárt.
Viszont manapság, bár még mindig elvárt a sportos megjelenés, talán már nem is annyira soványság a lényeg, hiszen a mai trend alapján nők millliói fekszenek kés alá nagyobb mellekért vagy kerek fenékért.
(És napjainkra már egyre több nő él valamilyen táplálkozási zavarral, önértékelési problémákkal, testkép zavarral.)
Te melyik kort választanád?
Az ideális női alak viszonylag gyorsan változott az idők során és egyszer a széles csípő-nagy mellek, máskor a sovány- fiús alak volt a divat.
Vajon a nők elégedettebbek voltak a korábbi korokban a testükkel?
Egészen biztosak lehetünk benne, hogy mindig, minden korszakban voltak nők, akiket zavart a testük, akik elégedetlenek voltak magukkal.
És vajon boldogabbak lettek volna pár évvel saját korok előtt vagy után? Te az lennél?
Mitől lesz a testünk szép vagy mikortól látjuk magunkat annak?
Van az a mondás, hogy a szépség belülről fakad. Ez nagyjából ezt jelenti: ha harmóniában vagy magaddal, akkor ezt sugárzod kifelé is. Ha ez így igaz, akkor nincs is más dolgod, minthogy szereted magad, megteremted a saját belső egyensúlyodat és elfogadod önmagad olyannak, amilyen vagy. Máris árad belőled a szépség.
Mi sem egyszerűbb, ugye?!
Könnyebben el tudnád ezt érni, ha a külvilág a testedet szépnek tartaná? Ha a média és mindenki azt mondaná, hogy: igen, te vagy korunk kívánatos és elvárt testideálja? Ha mások szépnek látnák a testedet, te is annak látnád?
Tagadhatatlan tény, hogy a mai világban túl nagy a zaj. Régebben az emberek talán kevésbé voltak kritikusak önmagukkal vagy másokkal, mert nem érte őket ennyi inger. Fontosabbak voltak az emberi kapcsolatok és nem az internetről tanulták meg szeretni magukat és egymást. Valószínűleg a külsőségek is kevésbé befolyásolták a gondolkodásukat.
Mekkora szerepe van a testünknek a boldogságunk megélésében?
Ha utálod a tested vagy a tested bizonyos részeit, az miért van? Mert mások azt mondják, hogy az nem elég szép? Mert a saját korod társadalma mást vár el tőled?
Tegyük fel, hogy az életed szép és kerek, egészséges is vagy és a munkádat is szereted, van családod és vannak céljaid. Mindened megvan, ami boldoggá tud tenni. Még mindig az számít, hogy nem úgy nézel ki mint az instagram-modellek vagy a hollywoodi szupersztárok?
A nők nagy része szeret tetszeni. És ez rendben is van! A gond akkor van, ha elveszítjük a kontrollt. Életünk minden területén baj a mértéktelenség. Hiszen éppen annyira okozhat boldogtalanságot a túlzott munkamánia vagy a pénzorientáltság, mint a mértéktelen evés vagy a mániákus edzéskényszer.
Igenis kell, hogy harmóniában legyél önmagaddal. Ha minden a helyére kerül és az életedet úgy éled, ahogy szeretnéd, akkor kevésbé fognak zavarni testi adottságaid vagy éppen a (vélt vagy valós) hiányosságaid.
Légy tisztába a saját vágyaiddal, tedd fel magadnak a fenti kérdéseket, fogadd el és szeresd, amin nem változtathatsz. Ami pedig zavar, és tehetsz érte, azon változtass!
