A szolnoki polgármester a közgyűlésen egy napirendi pont után kiszól a kollégájának: „Ennyi hülye, vén kurvát!” Sajnos, a mikrofon bekapcsolva maradt, az esetből pedig index címlap lett.
Mit érdemel ez a bűnös? Talán, hogy meghallgassa több ezer otthoni hírolvasó szájából a reakciót, hogy: „Micsoda strici!” „Vén f*sz!”?
A technika jelenlegi állása nem engedi az ilyen spontán interaktivitást, marad a szakmai vesszőfutás: az ellenzék a lemondását követeli, és közben röhög a markába, a jogvédők szexizmust emlegetnek. (Én nem látok az elszólásban kifejezett szexizmust, csak azt a primitív önvédő mechanizmust, hogy alantasak állítsa be azt, aki fenyegetettség-érzést vált ki belőle. Egy férfi is megkapta volna, lényeg, hogy degradálja az ellenfelet.)
Egyszerűen sajnálom, hogy a polgármester úr olyan állapotban van, hogy azonnal a vénkurvázás szintjére kerül, ha úgy érzi, megeheti. Persze sajnálom őt magát, de még jobban sajnálom, hogy miután index címlapos lett ez a kis ügy, az ország cinizmusszintje még öt centit emelkedett. Hamarosan árvíz fenyeget. Mindenki vénkurvázik magában, ez az üzenet.
Azért ül valaki az asztalfőn, azért van rajta fehér gallér, azért vannak a nyilvános beszéd formái, hogy kifejezzenek valamit, ami tényleg létezik, és amire szükségünk van, hogy létezzen. Közszereplőnek a közvetlen feladatain kívül az is a dolga, hogy általa ezek az ideális formák, amelyek hozzátartoznak az emberiség önképéhez, folyamatosan létezzenek. Magyarul: szükségünk van arra a minimális méltóságra, ami egy tisztviselő posztjában megjelenik. Ezért is fizetjük a réztáblát meg a szép irodát, mert a közös méltóságunkat tartjuk fenn általa.
A polgármester úr ezt a feladatát most nem teljesítette.
Biztos sokan elfingták már magukat egy gyertyafényes vacsorán, de sajnos a közszereplő és a modern média viszonylatában egy ilyen baki már nem baki, baleset, hanem normarombolás, és egy rossz üzenet: miszerint inkább valóságos a közös mocsok, mint a megkülönböztető fehér gallér.
Bizonyára sokan röhögnek most rajta, hogy „szerencsétlen hülye, miért nem figyel!”, de én hiszem, hogy nem csak ez a két lehetőség van: időben kikapcsolni a mikrofont, vagy lebukni. Hiszem, hogy nem a legalja az emberek közti közös nevező.
Végül: Tudom, hogy léteznek olyan emberek, akik mellett nyugodtan alhat a mikrofon-kapcsolgató. És tudom, hogy nekik jobb.Alak
