A motiváció valóban növelhető, vagy csak üres süketelés?

A motiváció valóban növelhető, vagy csak üres süketelés?

Nagyon aktuális a téma, mivel a motiváció témája nemrég egy egész arénányi embert érdekelt. Megkapták-e ami miatt mentek, azt csak ők tudják, de a téma népszerűsége töretlen. A Nőiszem saját kihívása néhány napja kezdődött, de ennek kapcsán is rögtön felmerült a kérdés, hogyan lehet fenntartani a motivációt, annak érdekében, hogy végig csináljuk a 30 napos programot.

Biztos sokan fogtok utálni, hogy ezt mondom, de nem mindenkinek való a kihívás. Annak, aki egyébként is maximalista, feladat orientált, kifejezetten frusztráló lehet, ha belekezd valamibe, amit menetrend szerint csinálni kell. Már reggel tiszta ideg lesz, attól, hogy mikor fér bele a napjába a torna, vagy hogyan tudja tartani a diétát. Arról nem is beszélve, hogy kell egy „B” terv, hiszen valóban közbe jöhet valami (nem várt betegség, krízis), ami miatt meg kell állni, és máris van egy jókora kudarc élményünk. Szóval óvatosan, ha inkább frusztrál az állandó feladat, akkor meg kell tanulni lazítani, türelmesnek lenni magunkkal szemben.

A másik gond a motivációval, hogy igen-igen elvont fogalom. Tényszerűen nem tud mit kezdeni vele az agyunk (ehhez hasonló fogalmak a boldogság, siker, hatalom). Így, aztán tényleg nagyon nehéz fenntartani. Miről is beszélek? Ülsz, tervezed, hogy nekiállsz tornázni, majd felmerül benned, hogy mi is motivációm ezzel? Szép szeretnék lenni, egészséges, karcsú stb. Jönnek a válaszok. A baj az, hogy ezek nem az adott kérdésre vonatkozó válaszok. Egy tornától nem leszel se karcsúbb se egészségesebb (mondjuk ez is nyilván vitatható, de van igazságalapja). Szóval a jó kérdés szerintem torna előtt: hogyan szeretném érezni magam 20 perc múlva? Erre a kérdésre adott válasz lehet: erősebbnek, kimerültnek, izzadtnak, elégedettnek stb. Ezek egymáshoz jól kapcsolódó kérdések és válaszok, amik segítenek abban, hogy eldöntse az ember lánya, mit miért szeretne éppen csinálni. A másik variáció, hogy torna előtt felmerül bennünk, miért is kellene inkább elhalasztani az akciót. Ez egy jó kérdés, és nyilván száz jó válasz adható. Aki szokott így dilemmázni, próbálja ki, hogy felöltözik, tornaszerkóba és utána töpreng mindezen. Pont annyira furcsa gondolat, hogy talán érdemes kipróbálni☺

Aki pedig a motivációját szeretné fenntartani, az kérdezzen olyantól, aki volt az Arénában, decemberben!

Hajrá csajok, én mindenesetre nagyon büszke vagyok mindazokra, akik neki kezdenek bármilyen kihívásnak!

Kogon Zsófi, SoulDesign tanácsadó

3 kedvelés
Előző bejegyzés: „Mi vagyunk a bulinegyed gyermekei!” Pokoli jó hely a bulinegyed ─ még gyerekkel isKövetkező bejegyzés: Mi van a gyerek szájában? – Az önjelölt nagymamák, nagypapák kéretlen tanácsai

Kapcsolódó bejegyzések