Tanulás nyáron: az élet iskolája

Lehet az iskolát szidni vagy támogatni, mindenképp tény, hogy manapság a gyerekek a tudásuk nagy részét egy zárt épület zárt termében tartózkodva, általában egy helyben ülve szerzik (45 percenként nagylelkűen kapnak 10 perc „mozgásidőt”, melyet pisilésre, a tízórai gyors befalására, valamint egyik teremből a másikba átcuccolásra használhatnak ki). XXI. század ide vagy oda, a tananyag nagyobb hányadát még ma is frontális módszerrel kapják meg, azaz a tanár beszél, „leadja az anyagot”, a diákok meg hallgatják őt. Néha válaszolnak a kérdéseire, ők viszont sokkal ritkábban kérdezhetnek. Mert nincs idő, rohanni kell, haladni a mérhetetlen mennyiségű tananyaggal.

Ha azt mondom valakinek „tanulás”, egészen biztosan tankönyvekre, munkafüzetekre és füzetekre gondol. Ötödikes történelemóra, ókori Róma, egy elmosódott fotó a Colosseumról. Mennyivel jobb lenne mindezt a valóságban látni!

Harmadikos környezetismeret, alig felismerhető rajz egy fecskéről. És ha élőben néznénk meg, amikor az eresz alatt csivitel?

Hetedik osztály, földrajz, éghajlati övezetek. Mi lenne, ha megtapasztalhatnák a gyerekek, milyen tikkasztó a hőség a sivatagban, hogyan zúdul le a monszun, mekkora a páratartalom az esőerdőben?

Létezett hazánkban olyan – azóta sajnos megszűnt – ún. utazó gimnázium, ahol a tananyagot élőben szemléltették a diákokkal. Őskort Altamirában, lánchegységeket az Alpokban, a kengurukat a Vörös kontinensen. De vajon hány szülő tudja ezt megfizetni? Nem is beszélve arról, hogy jelentős részük az év nagy részében dolgozik, nem érnek rá a tanultakat életszerű módszerekkel kiegészíteni. Arról sem beszélve, hogy a tanév során a gyerek örül, hogy él. A sok leckét mire megírja, a sok szakkörön, különórán és edzésen túl valószínűleg csak arra marad ereje, hogy bezuhanjon az ágyba.

Pedig ha azt szeretnénk, hogy a gyermekünk ne csak a munkafüzetben lásson harkályt, bizony el kell néha nézni egy erdőbe. Nekünk viszonylag könnyű a dolgunk, mert a gyerekek magántanulók, így sok ilyesféle módszert tudok velük egész év során alkalmazni. Viszont nyáron mindenki jobban ráér, és nem kell hozzá egetverően sok pénz, hogy olyan élményekben részesítsük a gyerekeket, amelyből tanulhatnak is.

Néhány tippet gyűjtöttem össze nektek ahhoz, hogyan lehet a vakációban az iskolai tantárgyakat közelebb hozni az élethez:

– betűk homokba (amit aztán elmos a víz), fába faragva (természetesen nem élő fa kérgébe!), csomagolópapírra festve

– igazi, postai levél vagy képeslap írása nagyszülőknek vagy barátoknak a nyaralásról, napló írása a szünidőkről rajzokkal kiegészítve (lásd. Pöttyös Panni), nagymamától recepteket kérni és lejegyezni, rejtvények, viccek gyártása, nagyobbaknak blog készítése az élményekről, fotókkal, videókkal illusztrálva

– az év során tanult történelmi események helyszíneire látogatni (pl. Aquincum, Eger, Mohács), műemlékek, emlékművek felkeresése, részt venni valamelyik várjátékon (leghíresebb a Visegrádi palotajátékok, de jó szívvel ajánlom falunkban az igen színvonalas Nógrádi várjátékokat is), kikérdezni a nagyszülőket a családtörténetről és elkészíteni a családfát

– bejárni a falut, megnézni a tájházat, kirándulás térképpel, tájékozódás a természetben, kőzetgyűjtés, hegymászás, vízitúra

– csillagtúra egy csillagos ég parkban (pl. Zselic), vagy Planetárium (még nyitva), rajzos időjárási napló készítése megfigyelések alapján

– kertészkedés, gyógynövény-gyűjtés, részt venni madárgyűrűzésen, növénypréselés, állatkert, csatlakozni környezetvédelmi akciókhoz

– hétköznapi fizika és kémia, különböző jelenségek megtapasztalása a gyakorlatban (pl. forgatónyomaték = metszőolló kontra ágvágó, kémhatások: lúgos szappan, savas citromlé)

– számolás bárhol, bármivel: mennyi kavicsot gyűjtött a vízparton, hány km-t utazott, mennyit költött a zsebpénzéből a strandon, hány centit nőtt a nyár során

– idegen nyelv gyakorlása turistákkal vagy külföldi utazás során (később levelezés a megismert gyerekekkel)

– esősebb, hűvösebb időre színházi előadás, bábműsor, történelmi filmek, irodalmi alkotásokon alapuló filmek, távoli tájakról szóló filmek, természetfilmek, múzeum interaktív kiállításokkal, hangverseny

Rengeteg ingyenes szabadtéri fesztivált rendeznek országszerte, ahol gyerekkoncerteket lehet hallgatni, vagy hangszereket kipróbálni (pl. örömzenélések). Ilyen helyeken mindig ki lehet próbálni különféle kézművességeket is: korongozás, fafaragás, kosárfonás, nemezelés…

Az olyan játékok, mint a sakk, a dominó, a memóriajáték, a kártya, mind-mind a logikát fejlesztik. Inkább társasjátékot vigyünk a nyaralásra, mint okostelefont. Tévénézés helyett pedig activity-t a javaslat.

Ezeken kívül egy csomó olyan, gyakorlati dolgot is megtanulhatnak nyáron a gyerekek, ami nincs benne az iskolai tananyagban: sütés-főzés, hímzés-kötés-horgolás nagymamától, barkácsolás-vadászat-horgászat nagypapától.

A legfontosabb feladat viszont nyárra a rengeteg mozgás: fára mászás, úszás, labdajátékok, tánc, sziklamászás a nagybácsival, jóga a nagynénivel, vagy egyszerűen csak: rohangálás a szabadban, a jó levegőn.

Képek forrása: depositphotos.com, palotajatekok.hu, eszternemez.blogspot.hu

Réka útja

2 kedvelés
Előző bejegyzés: Utánunk az özönvíz… – Az ígéret földjeKövetkező bejegyzés: Apa hátán autópálya, ötletek strandra – Amikor az “egy szál bikinit hoztam el az útra” már a múlt

Kapcsolódó bejegyzések