A teljesítmény maximalizáló, szalagtermelés legnagyobb hátránya, hogy a munkások nem érzik önmagukat felelősnek. Egyedül dolgoznak, ha valahol hiba történik, akkor pedig megvárják, míg valaki más kijavítja. Sokszor nem is látják, hogy mi maga a végtermék, aminek ők csak egy adott darabját szerelik össze. A Toyota többek között azért lett az egyik legjobb autógyártó cég, mert felismerte az egyszeri munkásokban rejlő potenciált, megbízott bennük, és felelőssé tette őket munkájukért.
A legtöbb háztartást vezető nő, átlátja a feladatokat, könnyen osztja ki, kinek mit kell csinálnia. Ugyanakkor, mivel beosztottjai (itt családtagjai) nem mindig végeznek kifogástalan munkát, gyakran ahelyett, hogy szétosztaná a feladatokat, inkább megcsinálja ő maga. Legalább nem kell kétszer vesződni vele! Pedig valószínű jobban járna, ha követné, a Toyota 5. alapelvét, miszerint törekedjünk már az első alkalommal kiváló minőségre, és orvosoljuk azonnal a problémákat!
A japán munkakultúrában teljesen természetes, hogy a műszakvezető, vagy egyéb felsővezető odamegy a munkásokhoz, ha azok hibát tapasztalnak, és addig nem is folytatják a termelést, amíg a hibát nem orvosolták. Nekünk ez egy kicsit furcsának tűnhet. Miért kéne a vezetőnek saját magának látni a problémát? Miért kellene az egyszeri munkásokkal egyeztetnie? A válasz egyszerű, és ugyanolyan átütő erejű az autógyártásban, mint a háztartásunkban. Mert megbízik az embereiben. Tudja, hogy közös céljuk a kiváló minőség, és csapatban gondolkodik. Persze, de az én férjem azt se tudja hol a mosógép, vagy a gyerekem azt se tudja, mi hol van a hűtőben mondhatná bármelyikünk. Talán épp ez az. Miért nem tudják? Hogyan gondolunk mi háziasszonyok a „munkatársainkra”? Mekkora felelősséggel ruházzuk fel őket mindennapi dolgaink kapcsán? Esetünkben, ha nem jól dolgoznak családtagjaink, nyilván nem alternatíva mindenkinek a kirúgása, így inkább tervezzük meg jól a feladatokat!
Gondoljuk át részletesen, hogy kivel végzünk csapatmunkát a háztartás vezetése kapcsán? Ki mit tud a másik a feladatairól? Ki mikor értesül arról, ha hiba történt? „Nézd meg a saját szemeddel”! Mondják a japánok a hiba feltárása kapcsán. Ez amolyan „Soha ne feküdj le haraggal” közmondásunk 2.0. verziója. Vagyis, vegyük a fáradtságot, és nézzük meg mi nem sikerült, hogyan tudna csapatunk jobban teljesíteni. Ennek célja, hogy kevesebb legyen a selejt, a rossz termék, ha tetszik a negatív érzelem a háztartásunkban. Sajátos közhiedelem, hogy a hibát azonnal valami rosszal azonosítjuk. Pedig benne van a lehetőség a fejlődésre. Ha egy hibát a folyamat elején sikerül orvosolni, akkor elkerülhető a teljes folyamat kudarca.
A csapatmunka további hihetetlen előnye, hogy több szem többet lát. Legyünk nyitottak a családunk fejlesztési ötleteire, mert ha csak azt várjuk, hogy mindenki szabály szerint végezze a neki kirendelt feladatot, jobb, ha a Ford gyáraktól veszünk leckéket, akik a teljesítmény maximalizálásában hittek. A feladat leosztása helyett, inkább gondoljuk át, kinek milyen javaslata volt, legutóbb amit elfogadtunk? Tisztában vannak azzal a családtagok, hogy milyen nehézségekkel szembesülnek egyes folyamatok?
Célozzuk meg már első alkalommal a kiváló minőséget, építsünk olyan csapatot, akik felelősséget éreznek a feladatok és céljaink iránt. Beszélgessünk sokat a csapatban elfoglalt helyekről, szerepről, feladatokról. Írjuk le, rajzoljuk le, ki mit gondol a háztartáshoz kapcsolódó csapatmunkával kapcsolatban! Csak úgy lehet fejlődni, ha megtaláljuk a problémákat! Törekedj kiváló minőségre!
A cikksorozatban Jefrey K. Liker: A Toyota módszer című könyvét használom fel.
Kogon Zsófia, SoulDesign tanácsadó
